Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
8. Mezőgazdasági, erdei és felvonulási utak szilárdítása
101 kaviccsal és salakiíal, amikor a megkötött talajfelület már egyenletes, sima és kemény volt. A talaj megkötéséhez összesen 70 tonna hidratált és hidraulikus meszet használtak fel. Az 1 km útszakasz épitési összköltségei 163 600 Ft-ot tétp tek ki, az 1 km felületre eső költség - beleszámítva az összes földmunkát és árokásást - 40,92 Ft volt. Ezzel szemben a homoktalajból kiképzett, 60 cm vastag mesterséges altalajra kerülő, 10 cm vastagságú, 14 cm vastag kőréteget fedő agyagos-kavicsos /az agyagos altalaj megerősítésére szolgáló/ burkolatra jutó költség 1 km- re 256 400 Ft. Tehát a meszes szilárdítás által elért megtakarítás ez e- setben 36 %-ra tehető. Az említett útvonalat különböző légköri viszonyok mellett használták, novembertől kezdve 1963 áprilisáig - tehát a téli fagy és a tavaszi olvadás idején is. Az 1962 novemberétől 1963 áprilisáig tartó, összes útterhelés 2100 m'> fa volt. A csúcsterhelés januárban és februárban volt. A fa elszállítását az olvadási időszakban bonyolították le, ennek ellenére a talaj nem puhult fel, nem keletkeztek mélyebb keréknyomok vagy gödrök az előbbiek folyamán ismertetett módon megerősített útszakaszon. A távolabbi útszakaszon viszont, ahol a kavics-salak fedőréteg közvetlenül az eléggé száraz, természetes altalajra került, a magasabban fekvő részeken a nehéz súlyú jármüvek által gyakorolt nyomás következtében mély keréknyomok és gödrök keletkeztek. Az útfelület jelenlegi állapota azt bizonyítja, hogy a megerősített útszekasz jól viselte el a téli és tavaszi időjárási viszontagságokat. A kevics-salak fedőréteg ellenőrzése 10-13 cm vastagságra terjedt ki. A mésszel.megerősített alapréteg ellenőrző vizsgálata is jó eredménnyel járt. A megkötött altalaj nem engedett a csapadékvíz rongáló hatásának, hanem tömör, ellenálló kemény réteget képezett. Az NPK-ban bamaszénperayével is stabilizáltak felvonulási utakat QljjQ. A 25 kg/m2-es adagolást és keverést mezőgazdasági gé2 pék végezték /tárcsás boronák, kultivátorok/. A 4000 m -es felület 2 fajlagos épitési költsége 12 Ft/m volt. A koptatóréteget homok képezte. Az egy éves működés alatt 3000 t napi terhelés gördült az