Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
8. Mezőgazdasági, erdei és felvonulási utak szilárdítása
102 úton. A szilárdított felület jól viselte ezt a hatalmas igénybevételt, igaz, hogy szinte állandó fenntartási munkát kellett végezni, gréderekkel. Ez azonban az út jellege /építkezési/ miatt olcsón állt rendelkezésre. A mechanikai szilárdítás vagy kohósalak alapréteg akkor jöhet számításba Hőit ha a, / a forgalom kicsi, b. / a sebesség kicsi, 20-30 km/óra, c, / a tervezett keréknyomást nem lépik túl, d. / az esés kicsi /max. 5-8 %/. 1959 óta kedvező tapasztalatokat szereztek azzal a megoldással, amikor csak a keréknyomoknak megfelelő két sávban helyezték el a helyszínen készített vagy előregyártott betonlapokat A 60 x 30 x 8 cm-es lapokat teherautóról csúszdán az előre elkészített tükörbe helyezték. -Az építési költség 50 %, 5 * széles szilárdított úthoz képest, de a fenntartási költségek is jóval alacsonyabbak. Az HSZK-ban a gépesítés fejlődésével a melegen beépített hézagszegény bitumenes burkolatok léptek a mező- és erdőgazdasági út- épités területén előtérbe ÖD. A bitumenes kötőanyagokkal történő talajszilárditáshoz az ötvenes években nagy várakozást fűztek, mert az út nyomvonalán e- lőforduló talajt építőanyag minőségben lehetett kezelni. ügy gondolták, hogy a gazdasági útépités kérdése megoldottnak tekinthető. Az ezt követő időben azonban a kivitelezés nem. felelt meg a várakozásnak sem műszaki, sem gazdasági tekintetben.Műszaki szempontból gyakran azon bukott meg, hogy képzett, a talaj- mechanika törvényeivel kellően tisztában levő személyzet nem állt rendelkezésre. Az ország bizonytalan időjárási viszonyai is nehezítették a helyzetet. Gazdasági szempontból' a drága talajkeverő- és tankos jármüvek nem kifizetődők a helyszíni keverés esetében, kis objektumoknál. Ha a sok szempontból előnyösebb telepen történő keverést vesszük, akkor a szállítási költségek növekednek szükségtelenül. Döntő jelentőségűnek azonban azt a tapasztalatot tekinthetjük, hogy a helyszíni keverés gépi- és építéstechnikai okokból meg
