Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
- 8 Bármilyen vízgyűjtő egységcellájának, vagyis építőelemének az elaőrondü vízfolyás szakaszokat és a hozzájuk tartozó elsőrendű vízgyűjtőket célszerű tekinteni. Mivel az elsőrendű ' vízgyűjtők geometriailag hasonlók a méretek széles tartományában, gyakorlatilag mindegy, hogy a vízgyűjtő milyen hossz jellemzőjét választjuk ki a méretek jellemzésére, ha az egyes tájegységeket hasonlítjuk össze. Tehát az elsőrendű vízfolyás szakaszok hossza célszerű és könnyen megállapítható hosaz-mértók, de hasonlóképpen megfelelő lehet a vízgyűjtő kerületet, vízgyűjtő hosszat, esetleg vízfolyás hálózat sűrűséget, vagy a vízgyűjtő területének négyzetgyökét venni az egység vízgyűjtő méretét jellemző mennyiségnek. Mint várható, az adott rendszámú vízfolyás szakaszok közepes hossza nagyobb, mint a következő alacsonyabb rendű szakaszok közepes hosz- sza, de kisebb, mint a következő magasabb rendű szakaszok hossza. Horton feltételezte, hogy a _ R^ hossz arány /'amely az u rendszámú szakaszok 1^ közepes hosszának és a következő alacsonyabb rendű szakaszok közepes hosszának, Ti^ ^ hányadosa/, egy vízgyűjtő egymást követő rendszámú szakaszainál nagyjából állandó. így állította fel a vízfolyás hosszak törvényét, amely szerint az összes egymást követő rendszámú vízfolyás szakaszok közepes hosszai közelítően olyan mértani sorozatot követnek, amelyben az első tényező az elsőrendű vízfolyás szakaszok átlagos hossza. 3. ábra. A vízfolyás hossz gyakorisági eloszlása u—1 R L / 4/ Ezt a törvényt kisérletileg fedezték fel, de rendelkezésre áll elméleti magyarázata ie [5] • Vízgyűjtő terület Az összes első, másod- és magasabbrendü vízgyűjtő területe leolvasható a teljes vízgyűjtő térképéről. Az u rendszámú vízgyűjtő Au területen azt a vízszintes sikra vetített teljes területet jelenti, ahonnan a felszíni lefolyás az adott rendszámú, illetve az összes kisebb rendszámú csatornaszakaszhoz érkezik /4. ábra/. Pl. a negyedrendű vízgyűjtő területe, A^ az összes első, másod- és harmadrendű vízgyűjtőterületet tartalmazza, ezenkívül az összes további felszíni alakzatot, ahonnan a lefolyás közvetlenül egy elsőrendűnél magasabb vízfolyás szakaszba történik. A 4. ábrán a másodrendű vízgyűjtő terület összegződik két elsőrendű vízgyűjtőből é3 két u.n. vízgyűjtőn belüli területből, ahonnan közvetlenül a másodrendű vízfolyás szakaszhoz történik a lefolyás. Ez felírható a következő alakban: N N 4. ábra. A vízgyűjtő közötti területek, A2 ~ ^ A1 + Ao2 amelyekről lefolyó viz közvetlenül a másod, illetve harmadrendű vízfolyás szakaszokhoz érkezik /5/
