Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
ahol Aq2 a vízgyűjtőn belüli terület, amely a másodrendű vízfolyás szakaszhoz tartozik. Általános esetben az U rendszámú vízgyűjtő Au teljes területe felírható)- 9 Adott rendszámú vízgyűjtő területek a térképről planiméterrel mérhetők le. Ezeket a területeket, mint valószínűségi változókat Miller és Schuram vizsgálta és a gyakorisági eloszlás azt mutatta, hogy erős asszimmetria tapasztalható, amely a területek logaritmusainak felhasználásával korrigálható /5. ábra/. Adott rendszámú vízgyűjtőterület jellemezhető a középértékkel, szórással, amely statisztikákat a mintából kapunk. Bár az egyes vízgyűjtő területek a középértéktől jelentősen eltérhetnek, a középérték maga is folyamatosan növekszik a rendszámmal. Horton megállapította, hogy a fokozatosan növekvő rendszámú közepes vízgyűjtő területek mértani sorozat szerint növekednek, a vízfolyás hosszakhoz hasonlóan. Schumm ezt a kapcsolatot a vízgyűjtő terület törvényeként fejezte ki: bármelyik rendszámú vizfolyás szakaszhoz tartozó vízgyűjtő közepes területe közelítően egy olyan mértani sorozatot követ, amelyben az első tényező az elsőrendű vízgyűjtő közepes területe. Ez felírható, mint) u—1- A1 Ra ™ ahol Au az u rendszámú vízgyűjtők átlagos területe, az elsőrendű vízgyűjtők átlagos területe és Ra a hosszak arányához hasonló területi arány. gyakorisági eloszlás A vízgyűjtő alakja A térkép vízszintes síkjára vetített vízgyűjtő alak lényegesen befolyásolhatja a lefolyás! jellemzőket. Említettük, hogy a hosszú, keskeny vízgyűjtők, amelyek bifurkáci- ós tényezője nagy, elnyújtott árhullámképpel rendelkeznek, mig a köralakú vízgyűjtők bifur- kációs tényezője kicsi, és hirtelen fellépő árvizcsúcsot mutatnak. Horton a normál vízgyűjtő alakját körteformájú óvóidnak fogta fel. Ez a körtealak véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a vízgyűjtőt, a lepelszerü eróziós folyamatok hozták létre, amelyek egy kezdetben is lejtős felszínen működtek. A vízgyűjtő alak számszerű jellemzésére Horton az Rf alaki tényezőt vezette be, amely dimenzió nélküli arány a vízgyűjtőterület ^ és a vízgyűjtő hosszúság, négyzete között, azaz: /8/ A vízfolyás esése, mint a rendszám függvénye A vizfolyás hálózatban adott rendszámú vizfolyásszakasz átlagos esése nyilvánvalóan kisebb lesz, mint a megelőző rendszámú vízfolyás-szakaszok átlagos esése, de nagyobb, mint a következő magasabb rendszámú vizfolyás szakaszokhoz tartozó érték. Ezt a kapcsolatot Vízgyűjtő terület, négyzetláb 1 5 10 50 100 500 1000 Másodrendű 0 0,8 1,0 2,Ü' 3,1 Vízgyűjtő terület, log négyzetláb 5. ábra. A vízgyűjtő területet mutató
