Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
7 vesz fel. Ez a megfigyelés alapja Horton u.n. vízfolyás rendszám törvényének, amely azt mondja, hogy bármelyik rendszámhoz tartozó vízfolyás szakaszok száma fordított mértani sorozatot alkot a rendszámmal, azaz pk—u Rb /2/ ahol k a legalsó vízfolyás szakasz rendszáma és a képlet többi jelöléseit már korábban definiáltuk. Ezt a törvényt számos esetben sikerült mérésekkel igazolni. A bifurkáclós tényezők általában három és öt között váltakoznak olyan vízgyűjtőknél, ahol a geológiai szerkezet nem zavarja a vizfolyás-hálózatot. A lehetséges elméleti minimális érték a 2, de ez csak ritkán fordul elő természetes viszonyok között. Ilivel a bi- furkációs tényező dimenzió nélküli és a vízgyűjtő rendszerek, homogén geometriai viszonyok között geometriai hasonlóságot mutatnak, nem meglepő, hogy ez a tényező csak kis mértékben változik. Szélsőségesen nagy bifurkáclós tényező várható olyan területen, ahol meredeken rétegzett kőzetek találhatók és keskeny beágyazódott völgyek keletkeztek. Az "A" jelű vízgyűjtő a 2. ábrán ilyfen elnyújtott vízgyűjtőt jelöl, összehasonlítva a normális vizgyüjtőalakkal /B. terület/, valamint az emlitett minimális értéknek, a 2-nek megfelelő alakkal. A 2. ábra azt in feltünteti, hogyan alakul az árhullámkép ilyen vizgyüjtőknél, ha csapadék és más befolyásoló tényezők egyébként ugyanazok. Mig a nagy bifurkáclós tényezőjű elnyújtott vízgyűjtőn a csúcsvizhozara kicsi, de az árvizes időszak hosszabb, a köralakú vízgyűjtőn, ahol a bifurkációs tényező kicsi, hirtelen tetőzés alakul ki. A "B" jelű vízgyűjtő jellemző árhullámkópe valahol a két szélsőség között helyezkedik el. 2. ábra. Elméleti vízgyűjtő igen nagy, illetve közepes bifurkációs aránnyal és a sematikus árhullámképpel Az u rendszámú vizfolvás közepes hossza dimenziós tulajdonságú és a vízfolyás-hálózat összetevőinek méretét jellemzi. Az u rendszámú vízfolyás szakasz közepes hosszúságát úgy kapjuk, hogy az ehhez a rendszámhoz tartozó összes hosszat elosztjuk a rendszámhoz tartozó szakaszok Nu száméval« /3/ Minden egyes vízfolyás szakaszt valószínűségi változónak tekintve, Miller nyomán vizsgálhatjuk adott rendszámú vízfolyás hossz gyakorisági eloszlását [3]. Megállapították, hogy az első és másodrendű szakaszok eloszlása erősen asszimmetrikus. Schunm korrigálta ezt az asszimmetriát úgy, hogy a hosszak logaritmusait vizsgálta [4]. Javasolható, hogy az alapadatok logaritmus átszámítása az osztályközbe való sorolás előtt történjék. A középérték, szórás és variációs tényező számítása logaritmikus értékekből történhet a 3. ábra szerint.
