Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)

1. Árvizek hidrológiai szempontjai

7 vesz fel. Ez a megfigyelés alapja Horton u.n. vízfolyás rendszám törvényének, amely azt mondja, hogy bármelyik rendszámhoz tartozó vízfolyás szakaszok száma fordított mértani so­rozatot alkot a rendszámmal, azaz pk—u Rb /2/ ahol k a legalsó vízfolyás szakasz rendszáma és a képlet többi jelöléseit már korábban de­finiáltuk. Ezt a törvényt számos esetben sikerült mérésekkel igazolni. A bifurkáclós tényezők általában három és öt között váltakoznak olyan vízgyűj­tőknél, ahol a geológiai szerkezet nem zavarja a vizfolyás-hálózatot. A lehetséges elméleti minimális érték a 2, de ez csak ritkán fordul elő természetes viszonyok között. Ilivel a bi- furkációs tényező dimenzió nélküli és a vízgyűjtő rendszerek, homogén geometriai viszonyok között geometriai hasonlóságot mutatnak, nem meglepő, hogy ez a tényező csak kis mértékben változik. Szélsőségesen nagy bifurkáclós ténye­ző várható olyan területen, ahol meredeken rétegzett kőzetek találhatók és keskeny be­ágyazódott völgyek keletkeztek. Az "A" je­lű vízgyűjtő a 2. ábrán ilyfen elnyújtott vízgyűjtőt jelöl, összehasonlítva a normá­lis vizgyüjtőalakkal /B. terület/, vala­mint az emlitett minimális értéknek, a 2-nek megfelelő alakkal. A 2. ábra azt in feltünteti, hogyan alakul az árhullámkép ilyen vizgyüjtőknél, ha csapadék és más be­folyásoló tényezők egyébként ugyanazok. Mig a nagy bifurkáclós tényezőjű elnyújtott vízgyűjtőn a csúcsvizhozara kicsi, de az ár­vizes időszak hosszabb, a köralakú vízgyűj­tőn, ahol a bifurkációs tényező kicsi, hir­telen tetőzés alakul ki. A "B" jelű víz­gyűjtő jellemző árhullámkópe valahol a két szélsőség között helyezkedik el. 2. ábra. Elméleti vízgyűjtő igen nagy, illetve közepes bifurkációs aránnyal és a sematikus ár­hullámképpel Az u rendszámú vizfolvás közepes hossza dimenziós tulajdonságú és a vízfo­lyás-hálózat összetevőinek méretét jellemzi. Az u rendszámú vízfolyás szakasz közepes hosszúságát úgy kapjuk, hogy az ehhez a rendszámhoz tartozó összes hosszat elosztjuk a rend­számhoz tartozó szakaszok Nu száméval« /3/ Minden egyes vízfolyás szakaszt valószínűségi változónak tekintve, Miller nyo­mán vizsgálhatjuk adott rendszámú vízfolyás hossz gyakorisági eloszlását [3]. Megállapítot­ták, hogy az első és másodrendű szakaszok eloszlása erősen asszimmetrikus. Schunm korrigál­ta ezt az asszimmetriát úgy, hogy a hosszak logaritmusait vizsgálta [4]. Javasolható, hogy az alapadatok logaritmus átszámítása az osztályközbe való sorolás előtt történjék. A közép­érték, szórás és variációs tényező számítása logaritmikus értékekből történhet a 3. ábra szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents