Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
a figyelhet a tciltésezéssel történő árvizmentesitésro. A rendszerelemzés módszerének alkalmazása lehetőséget kínál az árvízvédelmi rendszerek optimalizáláséra /3.4 fejezet/. A könyv az árvízi hidrológiai irodalom legújabb eredményei alapján készült. A fontosabb amerikai, szovjet és francia források mellett, a magyar hidrológusok eredményeire támaszkodunk, mivel a topográfiai és éghajlati viszonyok következtében ebben az országban az árvizek elleni küzdelem történelmi feladat és igy az árvízi hidrológiát mindig magas szinten művelték. — 6 — 1. ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI SZEMPONTJAI 1,1 Árvizek keletkezését befolyásoló vizr.yüjtő jellemzők Szigorúan véve a vízgyűjtő valamennyi fizikai jellemzője többé-k9vésbé hozzájárul az árvizek keletkezéséhez. A következőkben csak a legfontosabb vízgyűjtő jellemzőket vizsgáljuk, és emlékeztetünk arra, hogy a tanfolyam más tantárgyaiban az összes fontos vizgyüj- gyüjtő jellemzőt részletesen elemzik, és igy a felesleges ismétlések elkerülése végett, csak az árvízi vonatkozásokat emeljük ki. A quantitativ geomorfológia alapelveit alkalmazzuk, mivel minden fajta árviz számításhoz a vízgyűjtő területi és domborzati viszonyait számszerű paraméterekkel kell jellemeznünk és ugyanez vonatkozik a vízfolyás hálózatra is. 1. ábra. A vízfolyás rendszám meghatározása A vízfolyás rendszáma és hossza Horton és Strahler munkái nyomán [l.2]feltételezzük, hogy ismerjük azt a térképet, amely valamennyi időszakos és állandó vízfolyást feltüntet egy jól körülhatárolt vízgyűjtőn és ezen a legkisebb mellékvizfolyast jelöljük 1. rendszámmal /!■ ábra/. Ha két elsőrendű vízfolyás szakasz csatlakozik, másodrendű vízfolyáshoz jutunk, ha két másodrendű találkozik harmadrendű vízfolyás alakul ki, és igy tovább. A vízgyűjtő legalsó szelvényénél lévő vízfolyás szakasz, amely a teljes vízhozamot és hordalékot szállítja, a legmagasabb rendszámú. Nyilvánvaló, hogy bármilyen rendszámú vízfolyás szakasz száma kisebb mint a következő alacsonyabb rendszámú szakaszok száma, de ugyanakkor nagyobb, mint a következő magasabb rendszámú szakaszok száma. Adott rendszámú szakaszok számának /Nu/ és a következő magasabb rendű szakaszok számának /Hu+1/ hányadosát bi- furkációs tényezőnek, Rfc nevezzük! R b Hu+1 /!/ A bífurkációs tényező nem pontosan azonos az egyes rendszámoknál, mivel a vízgyűjtő geometria véletlen j^llegüen váltakozik, de egy sorozaton keresztül állandó értéket
