Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az idényen kívüli öntözési rend jellemzői
Szója. A szója tápanyag- és vízhasznosító képességének megítélésében a legnagyobb ellentmondásokat tapasztaljuk. Sokan a szója nagy vízigénye mellett nagy tápanyagigényét is kiemelik. Mások a szántóföldi kísérletek alapján azt tapasztalták, hogy a szója mind az öntözésre, mind a tápanyagokra gyengén vagy közepesen reagál. Ez a megállapítás azonban nem a nagy vízhiányú évekre vonatkozik. Az 1976-os száraz évben a szója a szárazságot legkevésbé tűrő növényfajokhoz zárkózott fel. Öntözés nélkül a szója — a viszonylag gyengébb vízgazdálkodású területeken — úgyszólván teljesen megsemmisült. Nagy feladata a hazai mezőgazdaságnak, hogy tisztázza a fontosabb szójafajták tápanyag- és vízigényét s az öntözés várható hatékonyságát. A többször idézett debreceni központi szántóföldi kísérlet körülményei között a fontosabb szántóföldi növényfajok (búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, borsó, szója, lucerna) víz- és tápanyagigényét rendszeresen vizsgáljuk. A kísérlet talaja réti csernozjom, amely az ország legjobb víz- és tápanyaggazdálkodású talajai közé tartozik. Az elmúlt néhány évben valóban a tápanyagpótlásnak és az öntözésnek a hatása más kísérletekhez képest lényegesen kisebb volt. Kísérletünkben a szója öntözési hatékonysága nagyon alacsony volt (11. táblázat). Az 1974. évben öntözés nélkül mind a borsó, mind a szója egyforma (17 q/ha körül) termést hozott. A hagyományos öntözési rendben a szója termését kb. 28%-kal az idényen kívüli öntözési rendben — mind a feketetarló-, mind a tél végi, kora tavaszi — öntözéssel kb. 33%-kal nőtt. Ugyanakkor a borsó termését a hagyományos öntözés 27%-os terméstöbbletével szemben az idényen kívüli öntözés 49%-kal fokozta. Nyilvánvaló, hogy a szója értéke nagyobb. Az adatokat párhuzamosan értékelve mind a két hüvelyes öntözésének gazdaságosságával reálisabban számolhatunk. Kísérleteinkkel párhuzamosan a térségünkbe tartozó nagyüzemi szójatermesztéseket is figyelemmel kísértük. Kisújszálláson 1974-ben a Tisza II. 260 ha-os öntözött területén termesztett szóját. A szója igazi termésnövelő tényezője itt a fajta volt. Adapta 50 ha átlagban 16,3 q/ha, a Merit 35,6 ha-on 16,4 q/ha, a GSz 3 pedig 174,4 20,2 q/ha termésátlagot ért el. (A kísérletünkben a GSz 3 fajta szerepelt.) összefoglalóan a szója öntözésére vonatkozóan megállapítható, hogy az öntözés hatékonysága az idényen kívüli öntözéssel jelentősen növelhető. (A réti csernozjom talajokon azonban a kevésbé száraz években sem az öntözésnek, sem a műtrágyázásnak nem volt átütő hatása.) A szélsőségesen szárazabb években a szója öntözése elengedhetetlen. Termesztésének nagyobb arányú bevezetésénél legelső és legfontosabb feladatunk a fajta helyes kiválasztása. Az öntözés hatékonyságát szinte minden üzemben kívánatos volna megvizsgálni. Sürgős feladat továbbá, hogy az ország különböző tájain megállapítsuk az öntözés szükségességének gyakoriságát. Szálas takarmányok Lucerna. Az idényen kívüli öntözésnek fontos bázisát képezi. Az idényen kívüli öntözésen belül alkalmas mind a nyár végi, mind a kora tavaszi öntözésre. A lucerna a nagy vízigényű növények csoportjába tartozik. Szárazságtűrése ellenére termése az időjárástól, a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodásától erősen függ. öntözés nélkül lucernából kevés helyen tudnak nagy és biztonságos termést elérni. Egyes talaj adottságok mellett a lucerna kiegyenlítetten nagy termésre képes, s az öntözés hatékonyságával ezen esetekben nem lehetünk megelégedve (12. táblázat). A debreceni központi szántóföldi kísérletben pl. az öntözés hatása a lucernán alig mutatkozott. Az azonos mennyiségű öntözővíz az idényben kijuttatva nem hatott. Az idényen kívüli öntözés jobb hatékonyságú volt, ezen belül is a nyár végi Öntözés hatása volt a kedvezőbb. Abaújszántón az igen nagy öntözetlen alapter- mést (119 q/ha) hagyományos egyszeri öntözéssel 14 q/ha-ral (12%), kora tavaszi idényen kívüli öntözéssel 20 q/ha-ral (16%) tovább lehet növelni. A térségünk nagyüzemeiben 1974-ben csak egyszeri idényen kívüli öntözést végeztek. A magasabb 12. táblázat. A lucerna termése a különböző talajokon és különböző öntözési rendekben 1974-ben Nem öntözött termés Kísérleti hely Debrecen (Eajdúszoboszló, kö:ponti szántóföldi kístrlet) Abaújszántó q/ha 82,9 100 119,4 100 Hagyományosan öntözött Idényen kívül öntözött termés q/ha terméstöbblet nyár végén kora tavasszal q/ha % termés q/ha terméstöbblet termés q/ha terméstöbblet q/ha % q/ha | % 114,8 31,9 138,5 118,0 35,1 142,3 115,9 33,0 139,8 133,7 14,3 112,0 — — — 139,0 19,6 116,4 23
