Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XVII. A második világháború utáni évek
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően A szennyezés rohamos növekedésével együtt járt az annak megakadályozására, vagy legalább is csökkentésre irányuló törekvés, ami a jogi szabályozásban is testet öltött: 1954- ben első ízben intézkedett kormányhatározat a vízminőség védelemről. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 1956. legvégén megszűnt. Ivóvízellátási és csatornázási feladatait 1957- től átvette az OVF. A tanácsok és a vízügyi igazgatóságok ivóvíz ellátási és csatornázási feladatainak szabályozásáról 1957-ben külön jogszabály rendelkezett. (1075/1957. sz. kormányhatározat) Az OVF Vízellátási és Csatornázási Öá. Osztályának81 a különböző rendelkezések alapján 1958-ban az alábbi fő feladatai voltak: • a vízellátással összefüggő vízkészletgazdálkodás, valamint a vízbeszerzés és vízelvezetés általános műszaki megoldásainak meghatározása,82 • a különböző minisztériumok felügyelete alá tartozó létesítmények vízellátásának és szennyvízelvezetésének ösz- szehangolása,83 • a komplex vízellátási és szennyvízelvezetési művek beruházásainak lebonyolítása,84 • a tanácsi vízgazdálkodási tevékenység főfelügyelete, beleértve a tanácsi víz- csatornamű és kútépítő vállalatok, ill. vállalati részlegek műszaki és gazdasági szakirányítását is.85 Ha összefoglalóan nézzük a háború utáni első évtized eseményeit, megállapíthatjuk, hogy - bár a vízellátás, csatornázás fejlődési üteme nagyobb volt az 1945. előttinél - mindez elmaradt a népgazdaság fejlesztésének iramától és a vele szemben támasztott társadalmi igénytől. Ez a helyzet csak 1960-as években változott meg. Vízművek építése és fejlesztése az 1940-es évek második felében A háborús károk helyreállítása már 1945-ben megkezdődött, de az ezzel kapcsolatos munka sok városban csak 1947-ben fejeződött be, és a zavartalan üzemvitelt akkor tudták a vízművek biztosítani. Bár az igények növekedése szükségessé tette volna a művek fejlesztését, 1950-ig csupán néhány városban tudtak erre pénzügyi fedezetet előteremteni. Nagyobb arányú fejlesztés a meglévő vízműveknél ebben az időszakban csak Budapesten és Székesfehérváron, valamint Szombathelyen történt, s talán ide sorolható Debrecen, Pécs és Győr víztermelő telepeinél végrehajtott rekonstrukciós jellegű fejlesztés is. A Fővárosi Vízművek a Szentendrei-szigeten új víztermelő telepeket létesített, a Horány II. és a Monostori I. vízmű telepet, a Csepel-szigeten pedig két csáposkút épült, miután üzemeltetésre átvette az ún. Wekerle-telepi vízmüvet. A Csőfektetés Győrben az '50-es években 88
