Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig - VI. A kultúrmérnöki hivatal feladatai
Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig alább 30 centiméternyire kiálltak a föld felszíne fölé; egyidejűleg jól záró, s a kúttól elfelé lejtő betonfedőlapok, valamint megfelelő vízemelő-szerkezet. A kút környezetének rendbehozatalát és tisztántartását az illetékeseknek kellett biztosítaniuk. Ez a műszaki megoldás védelmet jelenthetett víz felülről vagy oldalról történő fertőzésével szemben, s így remélni lehetett, hogy az ásott kutak is egészségügyi szempontból veszélytelen vizet biztosítanak elsősorban a falusi lakosok számára. Bár a kémiai vizsgálatok alapján - a nitrát jelenléte miatt - a víz többnyire nem volt kifogástalan, de akkoriban legfontosabb feltételnek a víz bakterioló- giailag elfogadható állapotát tekintették. Az OKI által kezdeményezett akció sikere abban is megmutatkozott, hogy több falusi településen később az Intézet támogatása nélkül is hasonló rendszerű köz- és magánkutak létesültek, melyeknek a vizét a 19770/1924. NMM. számú rendeletnek megfelelően vett minta és szabványos kísérőirattal mellékelve az OKI, vagy a területi fiókállomások (Baja, Debrecen, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Székesfehérvár) megfelelő vizsgálati eredménye alapján - az illetékes tisztiorvos hozzájárulásával - közkútként, zöldkeresztes Jó ivóvíz táblával láthatták el. A megkezdett és államilag támogatott munka eredményeként 1932-ben már az országos kútkataszterben nyilvántartott és részben megvizsgált kutak száma a 12.000-et meghaladta, melyek közül azonban mindössze nem egészen 300 kutat lehetett zöldkeresztes Jó ivóvíz táblával megjelölni.40 A kedvezőbb minőségű ivóvíz biztosítása céljából, - ahol a legfelsőbb talajvízréteg ivóvízellátásra nem felelt meg - kis mélységre fúrt kutak gazdaságos létesítésének tervezői és kivitelezői munkáihoz nyújtottak központi irányítást és segítséget az OKI szakemberei.A kútépítési akció keretében az OKI vegyész- és egészségügyi mérnökei 34 Balaton vidéki település illetékes hatóságaival karöltve vizsgálták az ivóvíz-ellátás helyzetét, a szennyvíz elhelyezés és kezelés lehetőségeit, és a legszükségesebb teendőket. Tapasztalataikról jelentésben számoltak be a Belügyminisztériumnak, melyben részletesen ismertették az adott helyekre vonatkozóan a hidrológiai viszonyokat, a vízellátás módját, hibáit és a megoldás lehetőségeit. Megállapították, hogy noha a Balaton környékének jelentékeny részén a hidrológiai viszonyok nem kedvezőtlenek, a balatoni üdülőhelyek és gyógyfürdők (Hévíz, Balatonfüred, stb.) vízellátása - kevés kivételtől eltekintve - alig kielégítő, sőt sok helyen kimondottan rossz. Megállapították azt is, hogy számos helyen, aránylag egyszerű módon és nem túl nagy költséggel javítani lehetne a vízellátást. Különösen azokon a helyeken, ahol a vízvezeték szüretien, kezeletlen Balaton-vizet szolgáltat (Siófok, Balatonföldvár). Szemleútjuk során 2 ivóvíz- kút javítására és 12 új kút létesítésére tettek javaslatot, melynek állami támogatását a Belügyminisztérium is kilátásba helyezte. Az ivóvíz-ellátás javításának a munkája az évek folyamán, örvendetes módon nagy ütemű fejlődésnek indult, ezért a vízügyek intézésének egyesítése az OKI-ban elkerülhetetlenné vált. Ennek eredményeként alakult meg 1936-ban, Jendrassik Aladár vezetésével az önálló Vízügyi Osztály, amelynek alapítói kettős feladatot szántak. Egyfelől a hatékony ellenőrzés érdekében vizsgálatokat kellett végezniük, s feladatuk volt az adatok véleményezése és nyilvántartása - ezt a Vizsgáló Alosztály intézte, másfelől a vidék vízellátásának megjavítása céljából kutak és egyéb ivóvizet szolgáltató berendezések létesítése is napirenden volt, ezt a feladatot a Mérnöki Alosztály látta el. Ennek keretében az ivóvízszolgáltató berendezések kivitelezésén kívül rájuk hárult az egészségházak, zuhanyfürdők, árnyékszékek és más egészségügyi berendezések tervezése és kivitelezése is. Ebben az időszakban, nagyobb számban létesültek ásott és fúrt kutak. 1937. végéig 644 vízadó-berendezés létesítésében vettek részt, mely között 26 forrásfoglalás 10 vízvezeték, 363 ásott kút, 4 vert kút és 236 fúrt kút készült el. Munkájukat elősegítette a helyszíni vizsgálatok elvégzésére alkalmas vízvizsgáló táska kialakítása, melyet sikerrel használták a létesítendő kutak helyének kijelölésekor. Ekkortájt az országban szétszórtan élő lakosság nagy részének vezetékes vízzel való ellátásra nem volt lehetőség, ezért a hidrológiai adottságok figyelembevételével kidol45 Kiilönféle vízszerzési módok egy szivattyúgyár katalógusából
