Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Fejér László, dr. Filotás Ildikó, dr. Juhász József, dr. Öllős Géza: Vízellátás kezdetei Magyarországon - IV. A középkori közkutakról a vezetékes vízművekig - fejezetek a magyarországi vízellátás 18-19. századi történetéből

A középkori közkutakról a vezetékes vízművekig. csökkenteni, s a bejutó vizet a rendelkezésre álló vízszállító edényekkel - a bányászat minimális zavarása mellett - a felszínre juttatni. Érthető tehát, hogy alapvető érdeke volt a bányászatnak a geohidrológiai viszonyok megismerése is. Nem véletlen te­hát, hogy a bányászok hamar kiismerték a helyi vízkörfor­gás törvényszerűségeit. A minél pontosabb mennyiségi megismerés érdekében az első csapadékmérő állomásokat a bányák területén helyezték el. Az első empirikus össze­függések a leeső csapadék mennyisége és a bányából ki­emelendő vízmennyiség között, valamint a késleltetés nap­ra pontos meghatározása, ugyancsak a mélyművelésű bá­nyákat irányító bányamérnököktől származnak. A bányavíz-védelem ugyan - az árvédelemhez hasonlóan - általában csak az elemi erők elleni védelmét szolgálta, még­is ebből indult ki a felszín alatti vízkészletek megismerése és a velük való ésszerű gazdálkodás. Ez volt tehát a réteg- és hasadékvizek készletgazdálkodásának az alapja. A bányamérnöki karon végzett szakemberek lettek a hazai szénhidrogén kutatás vezetői is. Ezen keresztül munkájuk révén ismertük meg Magyarország mélyföldtani és vízföld­tani viszonyait. A trianoni béke diktátum után visszama­radt kis medence országban az 1921-től végzett kőolaj- és földgázkutatás lett alapja mindmáig a hév-, ásvány- és gyógyvíz ellátásnak. Ezeknek a kutatásoknak a nyomán lett az ország gyógyvíz nagyhatalom. A Miskolci Egyetem jogelődjének 1949. évi megalapítása előtti 214 éven át10 az országban a bányamérnökök kapták a legalaposabb természettudományos tudást, nevezetesen földtani, vízföldtani, vízkémiai ismereteket. Ezek az isme­retek számukra nem öncélúak voltak, hanem munkájuk el­végezhetőségének alapjai, bányásztársaik munkakörülmé­nyeinek, sőt életének feltételei. Az elmélet és a gyakorlat szoros összefonódása, a természettudományi és a mérnöki szemlélet ötvöződése biztosította, hogy a felszín alatti vi­zekkel való foglalkozásuk hazánk e fontos nemzeti kincsé­nek hasznosítását európai szinten - nem egyszer a fölött - tartották. Nagy mélyfúró és vízfúró cégeink vezetői az álla­mosítás előtt bányamérnökök voltak. Visszatérve a pesti műegyetemre, Petzelt József után közel fél évszázaddal, Pfeifer Ignác, a műegyetem magántanára oktatási programjában a Víz technológiája c. tárgyról azt bi­zonyítja, hogy ez tekinthető az ivó-, az ipari- és a szenny­víztisztítás, ill. a vízellátás alapvetésének.11 Munkájának fejezetei: "A természetes vizek összetétele. A víz- hasznosítás ipari célokra, a hazai vizek vizsgálata. Vizek tisztí­tása kémiai és mechanikai módon. Előmelegítök. Iszapfogók. Fe­lületi kondenzátorok. Víztisztító szerkezetek. Víztisztító telepek ellenőrzése. Ivóvizek megítélése. Szennyes vizek tisztítása." Nem lehet azonban azt sem állítani, hogy az addig eltelt 50 év alatt szinte semmi nem történt a vízellátás oktatása te­rén. A budapesti műegyetemen az 1878-ban megalakított Vízépítészettani tanszék Klimm Mihály professzorsága idején oktatta a városi vízellátás alapjait is. Klimm vízépítéstani jegyzete az átfogó vízszabályozási is­meretek mellett foglalkozott a lakossági vízszükségletekkel (ezen belül megkülönböztette az emberek és állatok ivóvíz­igényét,12 a főzéshez szükséges vizet, valamint a tisztasági vízigényt), de külön csoportosítva részletezte a közszükség­leti vízigényeket is (ezek között említve az utcák, terek és kertek locsolási, valamint az épületetek tűzoltási igényét). Ugyancsak végigvette az ipari vízszükségletek fajtáit. A víz­vezetékek tervezésénél felhívta a jövő mérnökeinek figyel­mét, úgy kalkuláljanak, hogy a kiépülő rendszer 10 év múl­va is ki tudja elégíteni az igényeket. Klimm egyetemi jegyzete a körülményekhez képest beha­tóan tárgyalta a forrásokból, parti szűrésű kutakból, kút- rendszerekből nyerhető víz vezetésének és szétosztásának technikai megoldásait, foglalkozott a víztartó medencék és víztornyok tervezési kérdéseivel is. Természetesen nem hi­ányozhatott a kéziratos tankönyvből a használt víz elveze­tésének, csatornázásának részletes taglalása sem. A víziközművekkel kapcsolatos ismeretek oktatását sürge­32

Next

/
Thumbnails
Contents