Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVI. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény - XXVII. 1996-tól napjainkig terjedő időszak jogi fejlődése
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően zik a megépült csatornahálózatra, hiszen a környezetterhelési díj, vagy a szennyvízbevezetési járulék magasabb fizetési kötelezettséggel járna, mint a jelenlegi szippantás díja. Nagyon lényeges az a szakmai munka, amelynek eredményeként elkészült a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos jogszabály előkészítő anyaga. A felszín alatti vizekbe történő beavatkozás szakmai szabályainak megállapítására a vízgazdálkodásról szóló törvény felhatalmazó előírásai alapján két miniszteri rendelet tervezet is előkészítés alatt áll, még pedig az ipari vízgazdálkodásról és a kutakról szóló a vonatkozó szakmai követelmények megállapítása. Az ilyen módon is megújítandó jogi szabályozás még egy lényeges tekintetben marad adós. Továbbra is hiányzik az a magas színtű törvényi szabályozás, mely a víziközszolgáltatásoknak megfelelő keretet és a megoldásra váró problémáknak megfelelő megoldást ad. A jelen jogi helyzet szerint a vízellátást és szennyvízelhelyezést a vízgazdálkodásról szóló törvény, a Ptk., továbbá a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet előírásai és annak módosításai szabályozzák. Az ismertetett jogszabályi kör nem alkalmas és nem elegendő arra, hogy megoldja és kezelje a közműves ivóvízellátás és szennyvízelhelyezés területén az utóbbi években jelentkező és feltétlen rendezést igénylő anomáliákat. Jogfejlesztési cél, hogy a vízi közszolgáltatás, mely több millió fogyasztó érdekeit szolgálja, jogilag szabályozott egységes rendszert alkosson. A vízi közszolgáltatásokról szóló jogszabálynak, azaz külön törvénynek kell rendeznie a vízi-közművek tulajdoni viszonyait, a vízi közműszolgáltatás reintegrációját, a fogyasztóvédelmi előírások érvényesítését, a szolgáltatások finanszírozási rendszerének és a működtetés garanciális jellegű követelményeit. A törvény koncepcionális jellegű előkészítő munkája az elmúlt év során megkezdődött. A közeljövő jogi szabályozásának a fenntartható fejlődés megvalósulásának követelményét kell szem előtt tartania, mégpedig nem csupán a természet, hanem a társadalom és a gazdaság számára is elfogadható módon. A jövő vízgazdálkodása mindenek előtt megköveteli a technológiai, jogi és a közgazdasági eszközök integrált kezelését, a vízgyűjtő területek szerinti szerveződést, valamint a környezetvédelmi követelmények fokozottabb érvényre juttatását. A jogszabályalkotók felelőssége, hogy tevékenységük során érvényesítsék az EU jogalkotás legfontosabb alapelveit; így például a tudományos értékelés, az elővigyázatosság, a megelőzős, a szennyező fizet, valamint a keletkezés helyén történő szennyezéscsökkentés elvét. E feladat csak az abban az esetben teljesíthető, ha az ezért felelős szervezetek már a szabályozással érintett gondokkal, problémákkal kilépnek a nyilvánosság elé. Ahhoz ugyanis, hogy korszerű és jól alkalmazható jogi szabályozás szülessen, nem csupán a megoldásokat, hanem a problémákat is ismertetni kell. Az elmúlt évben megalakult Területi Vízgazdálkodási Tanácsok intézményrendszere élenjáró lehet a feladatok segítésében. Az előttünk álló jogszabály-előkészítés feladat óriási, emellett időben is rendkívüli mértékben behatárolt. A feladat teljesítése azonban nem csak a jogalkotók, hanem
