Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően is szükségessé tette. Újabb kutat kapcsoltak be, 20 m3-es hidroglóbuszt állítottak fel és a hálózatot bővítették. 1974- ben a kúthoz kapcsolódva vastalanító építésével kialakították az I. számú vízmű telepet. A fejlődés további lépcsője 1978-ban a II. számú vízmű telep üzembe állítása volt, ahol 6 db mélyfúrású kút, 1000 rrú-es térszíni tároló, vastalanító berendezés és gépház épült. Az 1980-as években Csorna környékén két községi vízműhöz kapcsolódva körzeti vízellátó rendszer valósult meg, melyet a biztonságos ellátás érdekében az 1990-es évek elején összekapcsoltak a Csorna város további kutakkal bővített vízmüvével. így alakult ki a 17 települést kiszolgáló három vízbázisra támaszkodó kistérségi rendszer. Kapuvár hidroforos rendszerű vízmüvét 1968. év végén helyezték üzembe, majd a következő években egy további kúttal bővítették. A nyomásviszonyokat javította az 1970- ben elkészült 500 m3-es víztorony. A vízigények növekedése, az iparosodás és a lakótelepek építése miatt az 1970-es években négy új kút, vízmű telep épült és a hálózatot jelentős mértékben bővítették. A városi vízmű fejlesztése az 1980-as években újabb négy kút fúrásával és a környező 6 község csatlakozásával folytatódott, így az évtized végére a kistérségivé alakított vízellátó rendszer kapacitása 8800 m3- /nap-re növekedett. Fertőd vízellátása a település egy részén (Süttör) létesült vízmű 1964. évi megépítésével indult meg. A várossá vált település korszerű vízellátását az 1972-ben üzembe lépett Fertő menti Regionális Vízműhöz való csatlakozás teremtette meg. További fejlődést jelentett az 1980-ban megvalósított új vízkezelő teleppel megvalósított vízmű telep. Veszprém A város vízellátása a Séd menti források hasznosítására épült ki, így természetes volt, hogy az 1950-es években a fejlesztés a források, galériák vízhozamának bővítésével indult meg. Ez a mennyiség azonban az újabb nagyfogyasztók belépésével fokozódó vízigényt nem tudta fedezni. Hozzájárult az állandósult vízhiányhoz az elhanyagolt állapotú hálózat magas vesztesége (37%). A kielégítő ellátást újabb vízbázis bekapcsolásával és a II. zóna kialakításával gondolták elérni, ezért 1957-ben üzembe helyezték a Laczkó karsztkút létesítményeit, mely akkor kb. 3500 m3/nap többlet mennyiséget biztosított. Ugyanebben az időszakban történt meg az ún. Sintérkút fejlesztése. A víztermelés bővítése, az 1960-as évek elején a Nagykilátó hegyen létesített 1000 m3-es medence, a II. zóna kialakítása és a hálózat-felújítás munkái javítottak a vízellátás helyzetén. A város gyors ütemű fejlődése, a növekvő hálózathoz kapcsolódó fogyasztók igénye az akkori 10 ezer m3/nap kaDiszpécserszolgálat paritás növelését kívánta meg, mivel a felső zónában állandósult a vízhiány. A szolgáltatási gondokat147 különböző intézkedésekkel, rekonstrukcióval, az addig elfolyó források foglalása mellett kutak fúrásával igyekezett enyhíteni az üzemeltető vállalat. A hatékony megoldást azonban a várostól északra lévő bővizű Kádártai források foglalása, az ott létesített víztermelő telep kialakítása és az 5-6000 m3/nap vízmennyiségnek a 7 km hosszú távvezetéken keresztüli városba vezetése jelentette. A beruházás vontatottan valósult meg és csak 1970Centenáriumi díszkút a veszprémi várban 179
