Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően közvetlenül a hálózatra termelt, két másik mélyfúrású kút vize vastalanítás után táplálta a nagyközség hálózatát és a 2 x 125 m3-es magaslati tárolómedencét. Csakhamar szükségesé vált a vízműnek kistérségi rendszerré való bővítése, a szomszédos, majd a távolabbi települések ellátásának kiépítése. Az 1970-es és 80-as években további mélyfúrású kutak készültek és a vízmű telepet is bővítették. A vízbázis növelése révén a város vízműve további 14 település vízellátását teszi lehetővé. Sárvár közüzemi vízellátása az előbbi településekhez képest kissé később 1968-ban valósult meg. A vizet négy mélyfúrású kút búvárszivattyúi szolgáltatták. A vízmű telepen zártszűrős vastalanító, 2 x 150 m '-es tisztavíz medence, átemelő szivattyútelep és szociális helyiségek épültek. Itt épült meg az 500 m’-es vasbeton víztorony is. A város fejlődése a későbbi években a vízbázis és a hálózat bővítését tette szükségessé. Az igények növekedése megkövetelte az 1980-as években a vízbázis bővítését, így Sárvár-Ujma- jorban két mélyfúrású kúttal, vastalanítóval beüzemelésre került egy új vízmű telep. A Sárvár- Hegyközség területén egy 500 m3-es víztároló építése valósult meg, a település- rész vízellátásával együtt. Jelenleg 7 db mélyfúrású kút biztosítja a város 16.000 lakosának egészséges vízzel történő ellátását. Bük nagyközségben a - falutól kissé elkülönülten 1962-ben telepített - gyógyfürdő rohamos fejlődése indította el a közüzemű vízmű kiépítését 1965-ben. A mélyfúrású kúttal, 200 m3-es vasbeton víztoronnyal és néhány km hálózattal épített vízmű 1967-ben lépett üzembe. 1971-ben a község és a fürdőtelep vízmüvét összekapcsolták, majd 1977-ben újabb két kút fúrásával, vízmű telep, vastalanító létesítésével kialakították a végleges vízmüvet, melyet 1982-ben egy újabb bővizű mélyfúrású kút bekapcsolásával bővítettek. Ekkor került sor - a góri 100 m3-es aquaglóbusz megépítésével együtt - négy község csatlakoztatásával a kistérségi vízmű kialakítására. A kistérség további intenzív fejlődése miatt 1997-től a Bük és Térsége Vízmű Kft. kapacitásbővítő vastalanító berendezés és korszerűsítő programot indított el. Ennek keretében 2004 végéig Bőben 1 db, Bükön 2 db új mélyfúrású kút létesítésére, 2 db 500 m3-es alacsonytározó építésére, 4200 m3/nap kapacitású vas- és mangántalanító, valamint nyomásoldalról vezérelt, fordulatszám-szabályozott átemelő szivattyúblokk üzembe helyezésére került sor. A vízellátó rendszer gerincvezetékeinek hossza a több szakaszban történő bővítések révén 42 km-re emelkedett. Csornán a közműves vízszolgáltatás egy 40 méter mély kút, 50 m3-es térszíni tároló és hidroforos rendszer üzembe helyezésével 1963-ban kezdődött el. A városi státusz elnyerése után 1969-ben megindult fejlődés a vízmű fejlesztését 178 büki vízmű Labor Csornán
