Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően rókusi víztorony építése, és mai arca víztornyot és az 1980-as évek végén indultak meg a városi (I-V.) vízmű telepek rekonstrukciós munkái. 1984-ben jelent meg a Vízművek beruházási programjában a számítógép, mely hamarosan megszokottá vált. Az 1987- es év legnagyobb beruházása vízellátás tekintetében a Maty ér - Mihálytelek közötti 300 mm átmérőjű gerincvezeték kiépítése volt, amely elsősorban a nemzetközi színvonalú evezős és kajak-kenu pálya ivóvízellátását hivatott ellátni. 1988-tól kezdetét vette a víztermelést ellenőrző, működtető folyamatirányítási rendszer bevezetése, melybe hamarosan a víztornyokat, majd később a vízmű telepeket is bevonták, s elkészült az üzemirányító központ is, amely a víztermelés irányításának jelentős modernizálását jelentette, a rendszer üzembe helyezésével jelentős víz- és energia megtakarítást lehetett elérni. 1990. legjelentősebb fejlesztése is a folyamat- irányítás automatizálása volt. Ezekben az években új kutak fúrására nem került sor, de szűrőcserékkel és a kútcsoportok frekvenciaváltókkal való felszerelésével lehetővé vált a folyamatos, magas színvonalú, automatizált szolgáltatás. A 80-as évek végén a piaci értéktől lényegesen alacsonyabb "víz-ár" miatt évről évre újabb rekord víztermelési és fogyasztási adatok jelentkeztek. Az átlagos vízfogyasztás a mainak közel duplája volt, emiatt a Szeged alatti vízadó rétegek nyugalmi szintje folyamatosan csökkent. A megváltozott közgazdasági feltételek a pazarló vízfogyasztást megszüntették, és az a víztermelő kapacitás, amelyik már csak éppen alkalmas volt az igények kielégítésére, ma jelentős tartalékokkal rendelkezik, ennek következtében a nyugalmi vízszint ismételt emelkedése következett be. Jelentős változást hozott a társaság életében a privatizáció. 1994-ben alakult meg a Szegedi Vízmű Kft., majd 2001-ben a Szegedi Vízmű Rt. A társaságban Szeged város tulajdonosi részaránya 51%, míg a francia szakmai befektetőé (Veolia Water) 49%. A két fél közötti szerződés hosszú távra határozza meg a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit, a feladatok megoszlását a szegedi víziközművek működtetésében. Az Önkormányzat tulajdonában maradt a teljes vízi- közmű-vagyon (vezetékek, tárolók, átemelők, technológiai gépek és berendezések), az üzemeltető vízmű, pedig hálózatbérleti díjat fizet ezek használatáért. A szolgáltatott ivóvíz minőségét független laboratórium vizsgálja, mely 1995-ben épült, s a Környezetvédelmi osztályon belül üzemel. A labor 1996-ban a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által elismert, regisztrált vizsgálólaboratóriummá vált, fejlesztése folyamatos (új műszerek beszerzése, naprakész vizsgálati módszerek alkalmazása, stb.). A társaság privatizáció utáni első legnagyobb beruházása volt egy modern szivárgásvizsgáló gépjármű beszerzése, melynek segítségével lehetőség nyílt a felszínen meg nem 154
