Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Folyamatirányítási épület jelenő szivárgások felkutatására, megszüntetésére, s ezáltal ivóvíz megtakarítására, vízveszteség elemzésre. Eredményeként csökkent a hibák, csősérülések száma, a hálózati veszteség, valamint mindezek következtében a villamos- energia-felhasználás is. A szivárgásvizsgálat során szerzett információk és a hiba- statisztika alapján készítik el a szakemberek a karbantartási és rekonstrukciós terveket. Az utóbbi 12 évben több kilométernyi vízvezeték rekonstrukció valósult meg. Érdekesség, hogy a Társaság üzemeltetési területén 1998-ban feltárás nélküli, csőroppantásos technológiával végeztek vízvezeték rekonstrukciót. Összességében elmondható, hogy a szegedi hálózat jó állapotban van, minőségében az országos átlag felett helyezkedik el. A 90-es évek második felében a vízvezetéki csomópontok rekonstrukciójára, a fémanyagú bekötések cseréjére helyeződött a hangsúly, ugyanis a vízhálózati hibastatisztika továbbra is azt mutatta, hogy a legtöbb meghibásodás a bekötéseken tapasztalható. 1994-től kezdődően a vízmű telepeken a hálózati szivattyúkat fokozatosan kicserélték a jobb hatásfokú EMU típusú szivattyúkra, és sor került a telepek kútjainak korszerűsítésére is, mindezek jelentős energia megtakarítást eredményeztek. 1998-ban is folytatódott a vízmérők magasabb pontossági osztályúra történő, valamint a túlméretezett nagyvízmérőknek a fogyasztáshoz illeszkedő - előző évben megkezdett - cseréje, így az eladott vízmennyiség pontosabban mérhetővé vált. A folyamatirányítási összeköttetésre URHkészülék került felszerelésre. A helyi klórozó-berendezések automatizálása megtörtént, amely a vízmű telepeken lehetővé tette a vízmennyiség-arányos, automatikus klórozást. 1999-re a legmodernebb geodéziai műszer beszerzésével és alkalmazásával minden eddiginél pontosabb hálózati nyilvántartás valósult meg. Ezzel megtette a vízmű az első lépéseket a térinformatikai nyilvántartás és a számítógépes tervezés bevezetéséhez. 1999-ben szerezte meg a Társaság, elsőként a magyarországi víziközmű-szolgáltatók között - a víztermelés és elosztás területén - a nemzetközi tanúsítási rendszer szerinti minősítését. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése és alkalmazása eredményeként biztonságosabb lett az ivóvíztermelés, magasabb színvonalú a szolgáltatás. 2000 óta alkalmazza a Szegedi Vízmű az ivóvíz- hálózat karbantartásának egyik legkorszerűbb módját, a mechanikai tisztítást. 2001-ben a mérővel nem rendelkező fogyasztóknál elkezdődött a vízmérők felszerelése. Elkészült a közel 100 éves Szent István téri víztorony állapotterve, statikai felülvizsgálata, s éjszakai megvilágítást szeSzivárgásvizsgálat reltek fel erre a víztoronyra. A torony felújításának kiviteli terveit 2002-ben engedélyezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. 2002-ben az I. sz. vízmű 1904-ben átadott épületeinél történt jelentős felújítás. A küllemében teljesen felújított épület régi géptermébe került az új folyamatirányítási központ. Ekkorra már a vízmű telepek és a víztornyok folyamatirányítási rendszerének korszerűsítése is megtörtént. Szintén az I. sz. vízmű épületben található a 2000-ben korszerűsített, s vízmérő hitelesítő laborrá átalakított vízmérőjavító műhely. Folytatódott a vízbázisvédelmi program, beépítésre kerültek a kútszondák, megtörtént a programban megjelölt kb. 150 db kúton a vízszint mérése, az átalánydíjas fogyasztók mérősítése, a fémanyagú vezetékek kiváltása, a közkifolyók 355
