Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Hidroglóbusz felállítása Solton lajvizes vízbázist napjainkra mélyfúrású kút váltotta fel. A település síkvidéki részén 1968-ban létesült kút és hozzá kapcsolódva épült meg az elosztó hálózat, valamint a 100 m3-es hidroglóbusz. A fogyasztás növekedését követve 1992-ig még további 3 db mélyfúrású kutat mélyítettek és kapcsoltak a rendszerbe földrajzilag szétszórtan telepítve. A 3080 m3/nap kapacitású vízmű a lakosság 97 %-át látja el. Az Alföld déli régiója Szeged vízmüvének fejlesztése Az 1950-es években a város nagynyomású övezetében az igények növekedését újabb kútfúrásokkal és az ún. kisvíz- művek bekapcsolásával igyekeztek fedezni. Ebben az időszakban Újszegeden az alacsony nyomású rendszert gépház és 500 m3-es víztorony építésével középnyomásúvá alakították át, majd 1958-ban a Tisza hídra szerelt acélvezetékkel megvalósult Szeged belvárosi hálózatának az Újszegedi vízművel való összekötése, 1971-ben pedig az egységes magasnyomású rendszerbe való bekapcsolása. Kevéssé ismert az 1955. évi vízvezetéki járvány története, ami rávilágít arra, milyen veszély fenyeget az ivóvíz-hálózat elfertőződése esetén. Történt ugyanis, hogy áramhiány miatt a vízmű szivattyúi leálltak, s ezzel együtt szünetelt a szennyvíz átemelés is a Tiszába. A visszatorlódó szennyvíz több helyen elárasztotta a talajt, s a csőrepedéseken keresztül az ivóvíz-hálózatba került. Kb. 30 ezren betegedtek meg. Az első napokban bélhurut-járvány tört ki, 2-3 hét múlva 47 hastífusz eset volt, 2-3 hónap múlva pedig 150 fertőző májgyulladás lépett fel, a betegségek különböző lappangási idejének megfelelően.143 A város intenzív fejlődése lakótelepek és ipari létesítmények építésével 1960-ban indult meg. Ez szükségessé tette a vízellátás rendszerének megváltozott szemlélet szerinti fejlesztését, átalakítását. Bebizonyosodott, hogy kisvízmű- vek telepítésével, éveként 1-2 újabb kút fúrásával nem lehet 152 Központi gépház, Szeged
