Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően kezdetei Magyarországon Gödöllő vízmüvének kiépítése A város közműves vízellátása 1960-ban az Ivóvíz és Csatorna Társulat megalakításával kezdődött meg. Korábban, az ötvenes évek elején két intézményi vízmű üzemelt az 1933- ban rendezett "jamboree" alkalmából létesített alsóparki kutakat üzemeltetve.141 Egyik a Ganz Árammérőgyárat, a másik a Grassalkovich kastély intézményeit látta el. A kezdeti vízmű a kastély ellátó rendszeréhez kapcsolódó nyomásfokozóból és a néhány km-es hálózatból állt. A társulat folyamatosan építette a vízvezetékeket, a vízbázis kialakítását azonban csak később a Humán Oltóanyag Termelő és Kutató Intézet városba telepítése tette lehetővé. Ennek és a város egy részének ellátására épült meg a 2000 m3/nap kapacitásra tervezett ún. Északi Vízmű, összesen 10 db mélyfúrású kúttal, 500 m'-es vízmű telepi medencével, és nyomó-légüsttel üzemelő szivattyúteleppel. A létesítmény, amely NA 200-as vezetékkel csatlakozott a városi hálózathoz, 1966-ban kezdett üzemelni. A Déli Vízmű kiépítése az akkor már 50 km hosszú hálózattal rendelkező, de folyamatos vízhiánnyal küszködő város ellátásának normalizálása érdekében 1965-ben kezdődött meg. A Rákos patak völgyében 9 db 80-100 méter mély kutat fúrtak 1970-ig. Ezek az első időszakban közvetlenül táplálták a hálózatot. A kétlépcsős üzemmód - a terepszinten épült gyűjtő medence, az átemelő gépház és az Öreghegyi 2 x 500 m3-es tároló medence kiépítése után - 1974-ben kezdődött meg. A Déli Vízmű fejlesztése további 9 kút fúrásával folytatódott ugyan, a kezdetben rendszertelenül épített városi hálózat főnyomó vezetékekkel való célszerű átalakítása is megtörtént, de a rohamosan fejlődő város, a 143 Csőfektetés Víztorony a gödöllői Szent István Egyetem területén
