Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően ták Eger vízhálózatához. Az 1980-as évek folyamán tovább épült a Déli vízmű. Makiár és Füzesabony között 13 db felszín közeli nagy átmérőjű cső-kutat fúrtak. A kiemelt rétegvíz vas-mangántalanítására épült 1993-ban az Egér-Déli víztisztító mű 2 x UF 400 Culligan típusú szűrőegységgel, teljes automatikával, 15 ezer mVnap vízkezelő kapacitással. A város víztermelésének növekedésével szükségessé vált az elosztóhálózat gerincvezetékekkel való fejlesztése és a magaslati tároló térfogat bővítése. Megépült a Felsőtárkány-Eger, az Északi vízmű; a Déli Vízmű, NA 500-as bekötő fővezetékei, az NA 400-as összekötő főnyomó vezeték és az új Almagyar-dombi 4000 m3-es tároló medence. Az Eger Déli Vízmű építésével párhuzamosan megkezdődött a városkörnyéki települések vízellátásnak megvalósítása az egri hálózathoz, a Déli vízbázishoz csatlakozva. így 12 község bekapcsolásával 1988-ra kialakult az Eger Kistérségivízműrendszer. Gyöngyös A Mátra hegység déli lejtőjén fekvő város közigazgatásilag magába foglalja Mátrafüred, Mátraháza, Galyatető, Mátraszentimre és Kékes üdülőhelyeket. Az 1927 óta üzemelő vízmű jelentősebb fejlesztését, zónák kialakítását csak 1962-ben kezdték meg. Ezt megelőzően ugyan az atkári vízmű területén rekonstrukciós jelleggel öt újabb kutat fúrtak, de a rendszert nem bővítették. Gyöngyös, víztorony
