Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 2. A vízügyek államosítása (1943)

2. A VÍZÜGYEK ÁLLAMOSÍTÁSA (1948)

Az 1946-1948 között végbement államosítások szerves részeként a 6060/1948. Korm. számú rendelettel 1948. junius 2-án bekövetkezett a vízügyek államosítása is. Az államosítással a már addig is a vízügyi-műszaki hivatalok ügykörébe tartozó feladatokon kivül, az állam feladatává vált a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló tervszerű vízgazdálkodás,az ái— víz- és belvízvédelem, az állami kezelésbe nem tartozó vízfolyások rendezése és azokon a vizkárelháritást szolgáló közérdekű vizimunkák elvégzése (a mai un. helyi vízkárelhárítás!) , a korábban vizhasznositó társulatok által végzett vizimunkák, valamint a közérdekű talajvédelmi munkák ellátása, végül a közérdekű és mesterséges víziutak létesítése, tehát a települési vizgazdálkodást kivéve az egész vízgazdálkodási tevékenységi kör. Ez a jogszabály az ország ivóvízellátását és ezzel kapcsolatos csatornázását még nem emliti ugyan a feladatok között, de már ugyanezen év szeptemberében ez is vízügyi feladatkörbe került, mig az ipari üzemek vízellátásának és szennyvízelvezetésének odautalásával 1950 elején válik teljessé a vízügyi tevékenység vizgazdálkodási egysége.

Ennek az egységes vízügyi feladatkörnek az ellátására központi szerv létesült: az Országos Vízgazdálkodási Hivatal.Ere- detileg a földművelésügyi tárca létszámába és költségvetésébe tartozott, de önálló jogi személyiséggel rendelkező, a földművelésügyi miniszter általános felügyelete alatt álló főhatóság volt. A vizimunkák tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos felügyeletét azonban a közlekedés- és postaügyi miniszter látta el. Érdekes módon az uj vizügyi főhatóság jogalkotó Hatalommal nem rendelkezett (egy-két szervezeti utasítást kivéve, jogszabályt nem is adott ki) , a vízügyi jogalkotás a felügye23