Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 3. A vízügyi szervezet kiépítése és változásai 1948-1951 között

letet gyakorló miniszterek hatáskörébe tartozott.

Az emlitett államositási rendelet folytán - ez volt a jogszabály másik fő témája - azonnali hatállyal megszűntek a vizitársulatok. Minden vagyonuk térités nélkül az államra

szállt, e vagyon kezelése az Országos Vizgazdálkodási Hivatal feladata lett. A megszűnt társulatok egész személyi állományát állami - aktiv vagy nyugdijas - állományba kellett átvenni.

Végül a nevezetes államositási jogszabály harmadik fő rendelkezése az Árvizvédelmi Készenléti Szervezet létesítésére vonatkozott. Az első ÁKSZ részint az OVH székhelyén működő központi szervezetből, részint, a szükséghez képest, az alárendelt területi szerveknél folyamatosan létesítendő egységből állott.

3. A VÍZÜGYI SZERVEZET KIÉPÍTÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI 1948-1951 KOZOTT

Az államositási jogszabály eredményeképpen létrejött az egységes', gyakorlatilag valamennyi - a központi és helyi,tár- gyilag pedig az egész vizgazdálkodási átfogó - vizügyi feladatot egyesitő önálló vizügyi szervezet. Ez azonban még nem volt önálló államigazgatási ágazat, hanem a földművelésügyi i- gazgatás része maradt továbbra is, sőt felügyelete két tárca között volt megosztva. Ennek ellenére kiépítése gyorsan megkezdődött és 1951-ben bekövetkezett felosztásig többszöri változáson ment keresztül.

Az FM 1948 augusztusában rendelettel szabályozta részint az OVH belső tagozódását, részint az alárendelt területi szerveit: a vizügyi közigazgatási, kultúrmérnöki, folyammérnöki.

24