Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 1. A kezdeti intézkedések (1945-1947)

tése. Ugyancsak még a háború időszakában', 1945 februárjában elrendeli a kormány a Duna vonalától keletre települt vizmér- ce-állomások üzembehelyezését és munkájuk azonnali megkezdését.

Egyebekben a felszabadulás utáni első években az állam fő gondja érthetően a háborús károk elhárítása, a közigazgatás terén elsősorban a politikai kérdések megoldása: a hatalom biztosítása volt. Amikor pedig az uj alapokon a jogi szabályozás is megindult: elsősorban a feudális elemekkel telitett jogrend alapintézményeinek átalakítását (pl.államosítás, nagybirtok felosztása stb.-) kellett végrehajtani. Érthető tehát, hogy kisebb figyelem és kevesebb erő jutott a részlet- kérdésekre, igy a közigazgatás egyik - bármilyen fontos-részterületét alkotó vízügyre. Ennek ellenére már kezdetben is találkozunk - ekkor még természetesen a régi szervezeti és működési alapok felhasználásával - vizügyi tárgyú szabályokkal.

A nagybirtokrendszer megszüntetésével kapcsolatban a jogszabályok már 1945-ben kimondják, hogy nem oszthatók ki - tehát állami tulajdonba kerülnek - a fontosabb vizilétesit- mények által elfoglalt, illetőleg a vizügyi-müszaki hivatalok vagy vizitársulatok által ilyen célra .igényelt területek; a megosztás alá kerülő ingatlanokon pedig a halastavak köztulajdonba mennek át. A társulatok önkormányzati jogkörét a kormány 1945-ben felfüggesztette, és ez többszöri meghosszabbi - tással egészen az 1948-ban bekövetkezett államosításukig felfüggesztve is maradt.

22