Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 1. A kezdeti intézkedések (1945-1947)

tése. Ugyancsak még a háború időszakában', 1945 februárjában elrendeli a kormány a Duna vonalától keletre települt vizmér- ce-állomások üzembehelyezését és munkájuk azonnali megkezdé­sét. Egyebekben a felszabadulás utáni első években az állam fő gondja érthetően a háborús károk elhárítása, a közigazga­tás terén elsősorban a politikai kérdések megoldása: a hata­lom biztosítása volt. Amikor pedig az uj alapokon a jogi sza­bályozás is megindult: elsősorban a feudális elemekkel teli­tett jogrend alapintézményeinek átalakítását (pl.államosítás, nagybirtok felosztása stb.-) kellett végrehajtani. Érthető te­hát, hogy kisebb figyelem és kevesebb erő jutott a részlet- kérdésekre, igy a közigazgatás egyik - bármilyen fontos-rész­területét alkotó vízügyre. Ennek ellenére már kezdetben is ta­lálkozunk - ekkor még természetesen a régi szervezeti és mű­ködési alapok felhasználásával - vizügyi tárgyú szabályokkal. A nagybirtokrendszer megszüntetésével kapcsolatban a jog­szabályok már 1945-ben kimondják, hogy nem oszthatók ki - te­hát állami tulajdonba kerülnek - a fontosabb vizilétesit- mények által elfoglalt, illetőleg a vizügyi-müszaki hivatalok vagy vizitársulatok által ilyen célra .igényelt területek; a megosztás alá kerülő ingatlanokon pedig a halastavak köztu­lajdonba mennek át. A társulatok önkormányzati jogkörét a kor­mány 1945-ben felfüggesztette, és ez többszöri meghosszabbi - tással egészen az 1948-ban bekövetkezett államosításukig fel­függesztve is maradt. 22

Next

/
Thumbnails
Contents