Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 1. A kezdeti intézkedések (1945-1947)

- a nemzetközi vízgazdálkodási kapcsolatok alapvető jelentősége már ekkor érezteti hatását, különösen 1920-at követően, a szomszédos államokkal kötött vizügyx egyezmények keretében végzett tevékenységben.

Ez a szervezet formailag a vízügyek 1948. évi államosításával szűnt meg, de tanulságai felismerhetően tovább éltek az uj szervezet (1948) kialakítóiban is, majd később, az egységes vizügyi államigazgatás kialakításakor (1953) a régi legjobb hagyományait képviselték az újban.

Mindenekelőtt azonban a felszabadulást közvetlenül követően a vizügyi szolgálatnak is a háború okozta pusztításokkal, a béke első feladataival kellett szembe néznie.

1. A KEZDETI INTÉZKEDÉSEK ( 1945-1947 )

A háború a vizügyi vagyonban is nagy pusztítást okozott, a hadiesemények a vizügyi szolgálat működését is szétzilálták. Annál figyelemreméltóbb, hogy a politikai-hatalmi intézményektől eltekintve és az elsődleges közellátási célokat szolgáló, eleinte inkább társadalmi jellegű szervezkedés mellett, a köz- igazgatás szakterületei közül a vizügyi szolgálat az első, a- mely működését a felszabadult országrészeken - kezdetben szükség-intézkedésekkel - megkezdte. Már 1945 januárjában rendelet intézkedik - a tavaszi időszakra tekintettel - az árvízvédelmi és belvizlevezetési munkálatok megindításáról, s ezek irányítására Árvizvédelmi Bizottságokat állit fel, élükön a törvényhatóságok vezetőivel. Feladatuk a védmüvek helyszíni bejárása, a hiányok pótlása, az árvízvédekezés és a belvizek elvezetése, valamint egyben a háborús károk felmérése és jelen21