Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
nyira uralkodtak, hogy igen kevés lakósok kerülhették el a betegeskedést. Illyen környülállások közt folytattuk a mérést Martius középítői fogva, majd Xber [december] végéig...” A továbbiakban adminisztrációs és gazdasági részletkérdéseket tárgyal; majd felterjesztését azzal végzi: hogy mibe kerül az egész hátralevő munka, és mennyi ideig tart, attól függ, elkészítteti-e a Helytartótanács az általa szerkesztett libellát, vagy sem. Ha igen, a munka meggyorsul, kényelmesebbé és olcsóbbá válik. Igaz, hogy pillanatnyilag megvolt a hatása ennek a felterjesztésnek, mert Lechner elrendelte, hogy a Duna felvételét azonnal folytassák, de a már említett korlátozó intézkedések igen erősen megkötötték Huszár kezét. Amellett ott volt Rauchmüller gyilkos indulatú leirata [127]. Ebben szemére hányja Huszárnak, hogy a felvétel során térkópeztette a folyómenti szántókat, réteket, szőlőket, csárdákat. Mindezt a „reguláció érdekében”. A felvétel annyiba került, hogy kétszer is meg lehetett volna azért a pénzért csinálni. Emellett — Rauchmüller szerint -— időt rabló munka volt. Huszár öntudatos, kemény sorokban utasítja vissza a főigazgató vádjait [128]. ,,. . .csúnyább visszautasításban volt részem, mintsem el tudtam volna képzelni. Nélkülözések közt eltelt hosszú gyakorlat áll mögöttem. Munkálataim alapjait mindenkor megfontoltan vethettem meg, mégpedig mindig olyan szélesvonalúan, elejüktől végükig, hogy egyetlen európai szerző forrásmunkája sem maradt rejtve előttem. Már 1802-ben, az Esterházy grófoknál vízrajzi és háromszögelési munkálatokkal foglalkoztam, és azóta is mindenkor sok hasonló munkában volt részem ; nem is szólván arról, hogy a folyóvizek világának megismerése kedvéért bejártam egész Olasz-, Német-, Francia- és Porosz- országot, valamint Hollandia egy részét”. A továbbiakban utal arra, hogy a teodolitnak a hazai felmérések keretében való elterjesztése érdekében ő vezette be a háromszögméreti pontok koordinátáinak „mechanikus számítására” alkalmas módszert. Szemére Yeti feletteseinek, hogy nem sokat törődnek a térképező mérnökökkel. Még november közepén is a terepen dolgoztatják őket. „Kint szenvednek, és én is velük.” „Nem látok semmiféle okot, amely miat azt lehetne mondani, hogy az általam bevezetett térképezési módszer hibás lenne. Az általam javasolt [ti. tízes számrendszer szerinti] mérőszalagbeosztás elterjedt, 1180 szelvényt készítettek el ily módon.” Felhozzák ellene, hogy az osztrák mérnökök Ausztriában, a katonai mérnökök hazánkban, valamint a magyar magán- és megyei vagy uradalmi mérnökök is általában 5 vagy 4 segédmunkással dolgoznak, ő pedig 6 munkást alkalmaz. Vádlói nem gondolnak arra, hogy ő nemcsak térképeztet, hanem egyúttal sok vízrajzi adatot is meghatároz és így egyidejűén igen kiterjedt alapanyagot szolgáltat a tervezés számára. A vita alapja tehát a Duna-mappáció végrehajtási módja, költsége, jelenlegi állása és a még hátralevő szükséges idő körüli véleményeltérések. Huszár álláspontját egy szerfölött terjedelmes, „D e laboribus Libel- lationalibus Danubii” c. felterjesztésben [129] adja elő. Ebből Rauchmüller rendeletére Zelenka egy egészen rövid és egy hosszabb, német nyelvű kivonatot készített. Ennek ellenére egyik sem pótolja a latin eredetinek szakmai tartalmát, amely tele van — abban a korban — új gondolatokkal. Az alábbi ismertetést a két kivonat egybevetésével szerkesztettük. 92 I
