Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

r

,,/. Általános megjegyzések a topográfiai és a vízrajzi felvételekről, valamint a szintezésről.

Hogy a Duna-szabályozás alapmunkálataihoz hozzájuthassunk, mondja Huszár, legelsősorban be kell fejezni a folyam felvételi munkálatait, beleértvén ide a teljes árteret is, mert ennek ismerete a folyam vízjárásának megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges.

Teljes részletességgel szólván, a következő munkálatok elvégzésére van szükség :

a) keresztszelvények készítése, mégpedig a Morva-folyónak a Dunába torkollásától egészen Péterváradig, a folyam teljes hosszában ;

b) szintezés a folyam teljes hosszában ;

c) sebességmérés és víztömegmeghatározások ugyancsak a folyam teljes hosszában.

Ad b) 1° A szintezést a folyam mindkét partján végre kell hajtani úgy, hogy az az árterekre is kiterjedjen, és legyen szorosan összekapcsolva, mindenütt a helyi vízszín meghatározására vonatkozó szintmérésekkel. Ügyelni kell arra, hogy a hasonlítósík minden egyes pontra vonatkozóan szabatosan ismert, illetőleg meghatározható legyen a végből, hogy a pont magasságát majdan a tengerszintre vonatkoztatva kiszámíthassák. A szintezést Budán kell kezdeni, ahol ilyen célra alkalmas pont rendelkezésre áll.* Innen kiindulva fel- és lefelé egyaránt lehet szintezni.

2° A munka megkezdése előtt az osztrák határtól Orsováig mozdíthatatlan pontokat kell létesíteni, és a szintezést ezekre alapozva kell folytatni.

3° Több közbeiktatott vízmércét kell felállítani, és azokat rendszeresen le kell olvasni, hogy a vízszínek redukciója végrehajtható legyen.

Hosszasan értekezik arról, milyen mértékű szabatosságra van szükség, amely még a gazdaságosság elvét sem sérti.

II. Az elvégzendő munkálatok megkívánt sorrendje

Legelső teendőnek a szintezési alappontok létesítését, majd a vízmércék felépítését tartja. Ezek után a budai kiindulópont meghatározásának, a Duna lankás partjának mérésre alkalmassá tételének, végül a mérnöki személyzetnek a mérési módszerekbe való begyakorlásának kell következnie. Ezután következik a tulajdonképpeni felvétel, majd végül a méréseredmények feldolgozása.

III. A szükséges felszerelés és műszerek

a) 1 db mérőasztalra és

b) 8 db szintező műszerre lesz szükség ; ezek lehetőleg mind az 4J melléklet szerinti Huszár-féle konstrukciók legyenek.** E műszerek nemcsak a magasságkülönbséget tudják mérni, hanem a szintezett pontoknak a tulajdonképpeni helyét is meghatározzák a folyam térképén. Szükségesek továbbá

c) 10 hydrometrikus mérőszárny,

d) csónakok, teljes felszereléssel,

e) 3 nagyobb tanyahajó a felmérés céljára,

f) 1 nagy hajó ugyanazon célra,

* Huszár itt a régi budai vízmérce 0 pontjára gondol.

** Sajnos, ezek a műszerrajzok a Voigtlander-műhelybe kerültek, emiatt nincsenek

meg.

93