Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

bízni. Mindjárt megmondja a leiratban, hogy ő Huszárra, gondol. Eklér folytatja az előre kitervelt játszmát. Helyesli a fentieket azzal, hogy — az ügy érdekében — Huszárt nagyváradi körösszabályozási dirigens inzsellérré kellene kinevezni és — nagyon természetesen — Nagyváradra visszahelyezni [123].

S . miközben Huszár Mátyás a legnagyobb lelkesedéssel készül a Duna- mappáció második nagy fázisára, amely a háromszögelések befejeztével venné kezdetét, Rauchmüller és Eklér előkerestetik a Körösök felvételi lapjait, és megteszik az előkészületeket Huszár csendes eltávolítására [124].

1829 márciusa közepén Huszár mérnökei elkészültek a téli irodai munkával. Itt volt az idő a cselekvésre. Rauchmüller kiadta a rendeletet, készítsen Huszár összefoglaló jelentést a Duna-felvétel eddigi és hátralevő munkálatairól. Egyidejűén azt is elrendelik, hogy az Orsz. Építészeti Főigazgatóság ellen- jegyzése nélkül Huszár a Duna-mappációra vonatkozó további rendelkezéseket nem adhat ki. A következő hetekben újabb intézkedésükkel minden mérnöki munkaerőt a Duna-felvétel kész szelvényei másolására állítanak, s ezzel az egész felvétel elakad [125].

Huszár Mátyás csak most döbben rá, milyen hálót fontak köréje ; de még mindig bízik az igazság erejében. Bízik abban, hogy egyetlen ember, akit a vele szemben álló táborból még a legtárgyilagosabbnak ismer, Lechner József, az ő igazsága mellé áll. Lechnerhez továbbította Huszár 1829. jan. 29-én az alábbi magyarázkodó iratot [126],

„Tekéntetes Építtető királyi Magyar Országi Fő Kormány !

Minekutánna múlt télen a rajzolás munkáit szükséges folyamatba hosztam volna, azonnal a következő Duna libellatio többféle munkáiról, és azokhoz szükséges Instrumentumokról gondolkoztam; ezen nevezetes két Tárgyakat voltaképpen ki dolgozva igyekeztem Felsőbb-helyeken mennél elébb bémutatni, hogy a még hátra lévő elmúlhatatlanul szükséges munkák, bár mi okból, hátra maradást ne szenvednének. — Szoros megfontoló vizsgálat alá vévén legelőször is a munkához szükséges Instrumentumokat, tapasztalataimon épült okokra való nézve, úgy találtam : hogy mind a Viz-sebesség mérőn, mind pedig magán a Libellán tetemes változásokat tenni, mind a munka hamarább való, és tökéletesebb el végzésiért, mind pedig ebből háramló haszonért, a munka költségei megkimélésiben, igen szükséges volna ; miképpen ? és miért ? kellene ezen változásokat tétetni, rajzolatba is foglaltatott és Febr. 20ik Apr. 8ka Junius 20iki Jelentéseimben megmagyarázva Írtam meg : az utóbbi rész sumája tsak arra megy ki, hogy az uj sebesség mérővel, tiz illyetén Instrumentumok egy köttetése által, az ezen tzélra szükséges költség öt ezer forintal, a libella változtatása által pedig hat ezer forint haszon meg kiméllet költségből, a munka tökélletessebb, és hamarább leendő el végzése mellett háromlani.”

A Dunánál, mivel nagy folyam, „megétélésem szerént” természetesen sokkal több mérési adatra van szükség, mint más folyók esetében. Mert mindig a kitűzött fő célt kell tekintenünk, s a Dunát illetően a fő cél : a folyó „regulázása”.

,,A méréseket úgy kelletik tenni, hogy magából a természetből, és a viz különb féle helyheztetéseiből, minden szükséges, a dolgot elhatározó okok, voltaképpen ki világosodjanak ; nagyon együgyü ugyan minden valódi prin90