Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
azt. így például amikor a Duna-mappáeió számára kellett alapfelületet választani, azt a síkot választották, amely a Petronell alsó-ausztriai község határában levő I. sz. magassági fixpontot jelző kő teteje fölött 10'0''0"' magasságban volt. Ezeket a vonatkoztatásra vagy összehasonlításra szolgáló felületeket nevezték alapsíknak vagy hasonlítósíknak. A szintezés eredményét rajzilag és jegyzőkönyvileg egyaránt feltüntették. A hasonlítósíkot legtöbbször magasan levőnek választották. Ezért jóformán mindig a rajzlap felső éle közelében találjuk. Iia a folyó hosszszelvényének felrakása alkalmával a hasonlítósík már nem fért rá a rajzlapra (mert túl magasan volt), új hasonlítósíkot választottak : valami kerek lábbal alacsonyabbat az előbbinél. Ilyen esetben a kiszámított jegyzőkönyvi eredményeket ezekkel a kerek értékekkel (100, 200, 300, ... 500 láb stb.) redukálni kellett. A rajzlapok korlátolt terjedelme miatt erre a feladatra (a „síkra való redukció”-ra) igen gyakran került sor. A keresztszelvények felvétele a szintezéssel egyidejűén folyik, sőt többször ezt a munkát is a szintező csoportok végzik. A hossz- és keresztszelvények felvételét szorosan követi a folyóvíz sebességének mérése. Ezt a feladatot Woltman-féle szárnnyal hajtják végre [92]. A munka nem kis veszéllyel jár. A terep tele van maláriát okozó szúnyogokkal és mindenféle férgekkel. Huszár egyik mérnöke, Amizoni, megbetegszik, és meg is hal. Helyette a Károlyi grófok uradalmából, ahol Huszár Mátyás ismerős, saját utódját igyekszik a Körös-felvételhez felvétetni. Sikerül is neki a dolog. így került egyik legkiválóbb térképező mérnökünk, Vörös László, a Körös-mappációhoz [93]. i 1822. szept. 12-én elkészült az az első Voigtländer-féle szintezőműszer, amelyet a cég már Huszár Mátyás észrevételei, javaslatai, számításai és részletrajzai alapján épített. Ezzel a (részletesen alább ismertetendő) műszerrel a felvétel nagyon gyorsan halad. 150—250°/0-os teljesítményt érnek el vele a korábbiakhoz képest. Az év végére a szintezéssel is majdnem elkészültek a Körösök mentén, egyébként pedig 67 szelvénylap felvételi munkáját fejezték, be. Az eddigiekből mindössze néhány hibás vonalon kell megismételni a szintezést [94], Nem lesz érdektelen megemlítenünk, hogy azt az óriási nagy munkát amelyet a szabályozásra váró folyók és mocsárvidékek geodéziai felvétele, majd később a töltések építése és a folyókanyarulatok átvágása jelentett, a kormány a só némileg felemelt árából fedezte. Minden ilyennemű költséget a sóhivatalok fizettek meg.* A mérnökök is a sóhivataloktól kapták fizetésüket. Huszár és mérnökei a nagyváradi sóhivataltól [95]. A későbbiekben előfordult azonban olyan eset is, amikor a dirigens mérnök 4—5 sóhivataltól kapta az illetményét, sőt beosztottjai meg 7—8 felől aszerint, melyik sóhivatal körzetében dolgoztak pillanatnyilag. 1823. ápr. 20-án került először szóba, hogy a Duna már nagyon esedékes felvételének élére — igazgató mérnöki minőségben — Huszár Mátyás kerüljön. Ezt az elgondolást Heppe és Vay Miklós egyaránt igen erőteljesen támogatja. Június 9-én máris megbízást kap, hogy a Duna háromszögelésére azonnal készítsen javaslatot. * Innen származnak az ilyesfajta tréfás kiszólások: „Menj a sóhivatalba!’’ vagy : „Majd elintézi a sóhivatal!” stb. ö* 83
