Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Huszár szerint az osztrák határtól lenne célszerű a munkát kezdeni- El is utazik, hogy megszemlélje a munkaterepet, majd útnak indítja Vásárhelyit, hogy kezdje meg a grafikus háromszögelést. Időközben pedig már megérkezett a Helytartótanács dekrétuma, amely a Duna térképezési munkálatainak szükségességét és fontosságát hangsúlyozván, e munkálatok végrehajtásának céljára hivatalt szervez. Ez volt a Duna Térképészeti Hivatal. Ennek élére Huszár Mátyást nevezi ki. Hogy Huszárnak ez időben milyen nagy tekintélye volt, mi sem mutatja jobban, mint az az 1823. évi okt. 7-én kelt helytartó- tanácsi rendelet, amely arról intézkedik : ha Huszár Mátyás kijelenti, hogy az országban bárhol, bárkinél foglalkoztatott mérnökre szüksége van a Duna térképezésénél, azt azonnal át kell helyezni a Duna-mappációhoz [96]. Közben Huszár minden egyéb munka megszemlélésére tud időt keríteni magának. Most a Körösökkel kapcsolatban a Heves megyei Tiszán folytatott térképezést, szintezést és hidrográfiai felvételt szemléli meg, pár hét múlva pedig már a Duna és a Rába mentén folytatott részletes háromszögelésnél hallják oktató szavát. Június végén még Nagyváradon írja a Körösökről, Berettyóról, Hortobágyról és a Tiszáról szóló nagy vízrajzi tanulmányát, a mocsarak és laponyagok kimutatásával, valamint a „vezér szintezési vonalak” leírásával ; egy jó hónap múlva pedig már kísérleti hidrográfiai felvételekbe kezd mérnökeivel a Dunán [97]. 1823 november közepén már mindenki bevonult a terepről: á Körösök, a Berettyó, a Hortobágy és a Kákát, valamint a Tisza felvételét Szegedtől Búzáig Huszár Mátyás vezetése mellett befejezték. A következő tavasszal pedig már a térképező munka is készen volt, a 70 finom kivitelű szelvény már csak sokszorosításra várt. A kőnyomásra kész példányokat átadták a Helytartótanácsnak. Kiszínezve igen jó benyomást keltettek. Igaz, hogy csupán a 70 lap kartográfiai munkája 1823-ban 4Ó00 forintjába került a kincstárnak. De nagyon megérte az államnak, mert Huszár a felvételeket úgy végeztette, hogy a Körös távolabbi vidékét is topográf áltatta, s ilyen módon olyan topo- és hidrográfiai térkép készült 70 lapon, amely színezett kivitelben gazdasági célú tervezésekre is különösen alkalmas volt [98], * A Körösök vidékének részletes és szabatos geodéziai felvétele tehát 1823 végére befejeződött. Rövidesen kiegészült ez a munkálat azzal, hogy összekapcsolták Bogovich Károly felsőtiszai felvételeivel, de erre a részletre most nem térünk ki, mert fontossága és alapvető adatai miatt külön alfejezetbe kívánkozik. Célszerűbb lesz most Huszár Mátyást életének újabb szakaszán, a Duna- mappáció munkálatai során végigkísérnünk. Már 1823 októberében megküldötte az Orsz. Építészeti Főigazgatóságnak azt a kimutatást, milyen műszereket igényel. Ezeket be is szerezték. Kora tavasszal nekifogtak a fiatal mérnökök a részben numerikus, részben grafikus háromszögelő munkának, mégpedig legelsősorban a győri és a mosoni Dunaágban. Beosztottjai : Mappációs mérnökök : Vásárhelyi Pál, Keller Ignác, Melczel János, Vörös László. Figuráns mérnökök : Kamőczy Gábor, Barényi József, Báthory István, Nilcollca András, Bölke Károly, Gronovszky Márton, Lányi Sámuel és Kopold Imre. 84
