Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Maros első térképezője, Heppe Szaniszló, az első Tisza-felvétel készíttetője, Szvoboda, a korai Duna-térképészet vezetője egyaránt barátságába fogadta [48]. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy még a Bogdanichcsal való országjárás során Ausztriát és Morvaországot is megjárta [49], nem kételkedhetünk abban, hogy az 1810. tavaszutóján hazatért, közel 32 éves ifjú, három diplomával a zsebében, s Angliát leszámítva, az egész művelt Európával maga mögött, a legképzettebb mérnöknek számított a fiatalabb évjáratú inzsellérek között. Időközben megtanult még egészen jól angolul, s részben olaszul is [50]. A nagytudású, széles látókörű mérnököt a Károlyi uradalom sietett szerződtetni magához. Az öreg Károlyi Antal (1732—1791) hagyományossá tette a családban a kóborló és posványosodó vizek elleni küzdelmet. Roppant kiterjedésű birtokaik voltak Csongrád, Békés, Bereg és Szatmár megyében. A Szatmár és a vele szomszédos vármegyéket pusztító vizek szabályozására, ide értvén az Ecsediláp lecsapolását is, a Károlyiak rengeteget áldoztak. Ezért jött nekik kapóra Huszár Mátyás, aki egy teljes esztendőt töltött el ebben a vadvízbirodalomban, igen értékes tapasztalatokat gyűjtvén magának [51]. A vizek régiójából a művészetek és a statika területére vezeti sorsa. Egyelőre ismeretlen okokból Nagykároly városába költözik, s ott építész- mérnöki feladatokkal foglalkozik, miként ezt a nagykárolyi Kerületi Építészeti Hivatal bizonyítványa igazolja [52], Innen nyert meghívást 1812. tavaszán Szatmár vármegyéhez a megyei mérnöki állásra. Ebben a tisztségben ismét három teljes esztendőt töltött Anyagilag ezzel az állásával igen megelégedett volt [53]. Ez a változatos életpálya Huszár Mátyást igen sokoldalú tapasztalatokhoz juttatta. Hadd idézzem saját szavait : . .sok speciális feladattal találkoztam, kezdvén egészen kivételes jellegű geodéziai felvételektől, a városi térképeken át, a törvényesen előírt hiteles kivitelű és jellegű térképekig, mindenféle enemű munkát végeztem.”, „Mivel azonban tudtam azt is, hogy egy gyakorlati mérnöknek nemcsak a földméréshez (in dimensionibus Geometricis) kell értenie, hanem egyebekhez is, különösen gazdasági vonatkozású dolgokhoz, képeztem magam, és foglalkoztam erdészeti, magasépítészeti, földalatti építészeti, vízépítési és mechanikai feladatokkal...” [52], ,,Bogdanich Dániel asztronómus mellett földrajzi hosszúság és szélesség meghatározásában szereztem jártasságot, nem szólván arról a matematikai és geometriai (= geodéziai) képességről, amelyet azóta is igyekeztem erőteljesen kifejleszteni magamban” [53], „Erdőrendezési terveket készítettem, erdőgazdasági és erdőfelmérési munkálatokat épp úgy végeztem, mint ahogy bányageodéziai gyakorlatot (subterraneae Geometriáé praxi) is folytattam. ... vízerőmű terveinek készítésében is részt vettem” [52], Nyilvánvalóan ezek közé a térképek közé tartozik például az Ugocsa megyei Salánk község úrbéri térképe, amelyet a fiatal Huszár Mátyás 1814— 1815-ben készített. (Ezt a térképet később, 1833 és 1844 között, a Lányi Sámuel vezetésével folytatott tiszai mappáció alkalmával használták fel, miként az Lányi kimutatásából kitűnik.) [52/1], Ilyten képzettség láttán nem csodálkozhatunk azon, hogy amikor 1815. máj. 7-én Huszár megírja kérvényét Budán az Udvari Kamarához, kamarai mérnöki állás elnyerése céljából [53], arra rövidesen kedvező választ kap, 72
