Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

f

■

i t

i

\

nevezett Duna-mappációt folytassák erőteljesebb ütemben, és tegyék rendszeressé, s intézményessé, ha egyáltalán célt akarnak érni.

A már említett esetenkénti végrehajtási utasítások szintezési részleteket is tartalmaznak. Hasznos lesz, ha egy ilyen utasítást (bő kivonatban) végigtanulmányozunk .

„974/1818 szám. Instruction über die Art und Weise wie die Donau- Mappierung in den gegenden von Baja, Szeremle und Báta fortgesetzt soll. (Utasítás a Duna-mappációnak Baja, Szeremle és Báta környékén történő végreh a j tására.)

1. Teljes áttekintés kedvéért az átadott két térképlaphoz csatlakozóan kell a felvételt készíteni. Irányadó szempont: a felvétel a partoktól 500 öl távolságra terjedjen ki.

2. Minden oldalágat és közeli magaslatot fel kell a térképen tüntetni.

3. Szükségesnek látszik, hogy több helyütt magassági fixpontok létesüljenek ; e célból hosszabb és nagyobb faoszlopokat kell a földbe verni, mindegyiket földhányással kell körülvenni, és a térképen is fel kell tüntetni.

4. Ugyanezeknél a pontoknál a folyó keresztszelvényét is el kell készíteni.

5. A szintezés (Nivellirung) végrehajtásánál az alábbi megjegyzések szolgáljanak zsinórmértékül:

a) A munkát az I. sz. fixpontnál kell megkezdeni, majd a folyam balpartján a 6, 10, 16. sz. pontokig megszakítás nélkül folytatni kell.

A lécek távolsága (Niveau-Distanzen) 100 öl lehet, azonban minden léc- és műszerállásban egyidejűén a víztükröt is be kell szintezni, és a magassági adatokat (Cotten) a szintezett szelvény rajzába be kell jegyezni. Azonkívül fel kell jegyezni ugyanoda a víz állapotát, hogy áradt-e vagy apadt-e a felvétel alatt. A vízállásadatokat az lső rendű alappontok (Niveau-Fixpunct) között megfelelően javítani kell. A szintezésből származó esetleges eltéréseket (= különbségeket) a mérés végeztével azonnal el kell oszlatni a végalappontok között.

b) A szintezés haladjon az átnézeti térképen vörössel megjelölt vonalon. A lécek a műszertől 50—50 öl távolban álljanak, és a kijelölt vonaltól (Trace) jobbra-balra legfeljebb 12 ölnyire térhetnek el.

c) Az elsőben kijelölt mérési vonalon, nagyobb biztonság kedvéért, a szintezést oda, majd az ellentétes irányban is el kell végezni, és a Duna vízállását mind a két alkalommal meg kell határozni. A térképen kijelölt vonaltól nagyobb mértékben nem szabad eltérni; ezek az elvek azonban csak zsinór- mértékül szolgáljanak.

d) A magassági értékek számításához eszményi mintát melléklünk a mérnökök számára.

6. A vízsebesség mérésére úszó fahasábokat használunk. Ezek sebességét legalábbis a keresztszelvényekben való átmenetnél meg kell határozni.

7. A szükséges helyi adatok közé tartozik a partok talajrétegviszonyainak felsorolása is. Ezeket legalábbis a Duna legkisebb vízállásának szintjéig meg kell adni.

8. A munkálatok érdekében megköveteljük, hogy a terepmunkát végző mérnökök szigorúan tartsák magukat ehhez az utasításhoz.

Budán, 1818. Nov. 27-én

K. Országos Építési Főigazgatóság.” [28]

Ez és a vele egykorú, majdnem teljesen hasonló, sőt azonos szövegű utasítások [29] tekinthetők a magyarországi szabatos szintezés első nyomainak.