Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Láthatjuk, hogy ogy dologban : az oda-vissza szintezés elvében ma is tökéletesen korszerű álláspontot tesznek magukévá. Az is helyes megállapításuk, hogy a szintezést csak szakaszvégpontnál szabad megszakítani. Nagy hibájuk azonban, hogy léctávolságnak 100 ölet, majdnem 200 métert is (!) megengednek. Elképzelhető, milyen refrakcióhibák terhelték ezeket a méréseket, nem is szólván arról, hogy a libellacső hengeres csiszoltsága miatt a buborék középentartása sem volt szabatosan elérhető. Még egyről ne feledkezzünk meg. A múlt század első évtizedében, úgy 1815—1818 tájáig, alig-alig volt távcsöves szintezőműszer az országban. A megyei mérnöki hivataloknál levő szintező „műszerek” [31] kivétel nélkül az 1.01. ábrán bemutatott dioptrás Nivellirwaage típusú eszközök voltak. Elvileg és a tudás szintjét illetően azonban érett volt a helyzet arra, hogy-egy megfelelő képzettségű szakember a szabatos geodéziai munkálatoknak hazánkban is elindítója lehessen. Ez a férfiú Huszár Mátyás xolt. 1.02. HUSZÁR MÁTYÁS ÉLETE ÉS GEODÉZIAI TEVÉKENYSÉGÉNEK KRITIKAI MÉLTATÁSA A Bars megyei Kis Herestyényben született [32], minden valószínűség szerint 1778-ban. Szülőfaluja ott települt a Zsitva közelében, a Dervence- patak partján. Az egykorú hivatalos, ma levéltári anyag, életkoráról egy szót sem közöl, sőt az; Orsz. Építészeti Főigazgatóságnál felfektetett személyi, titkos minősítési okmánya [33] is életkorát ismeretlennek jelzi. Atyja, Huszár Imre, kisebb földbirtokú nemes ember. Semmiféle hivatalt sem viselt [34]. A család őse, Huszár Márton, „újfalusi” előnévvel 1591-ben nyerte a nemességet a törökök#elleni harcban tanúsított vitézségéért. A nemesi birtokot a XVII. században nyerték olyanformán, hogy az esztergomi érsekséget kötelezte az Udvar bizonyos Bars és Nyitra megyei birtokainak magyar nemes családok számára való átadására. így jutott a Huszár-család is valamelyes birtokhoz. Ez a birtok is egy évszázad alatt eléggé szét- és elmorzsolódott. A jelek szerint Mátyás szülei amolyan hétszilvafás, félparaszti sorban tengődő vidéki kurtanemesek lehettek. Erre vall az is, hogy Bél Kis Herestyénben több nemesi földbirtokos családot ismer [35]. Magának a falunak — a néhány magyar nemesi családot leszámítva — mindössze 176 szlovák lakosa volt (27 ház) a múlt század elején. A szomszédos Nagy Herestyénben volt a katolikus templom, ahol Mátyást a római hit szerint megkeresztelték. Itt is csak 42 ház, 277 szlovák földmíves és néhány földbirtokos magyar család lakott [36]. A legközelebbi nagyobb gócpontok nem voltak túl messze : Aranyosmarót 10 km, Nyitra 17 km és Érsekújvár 40 km távolságban. Gyermekkoráról és családi viszonyairól egyelőre semmit se tudunk. Az azonban már bizonyos, hogy 1796-tól 1798-ig a pozsonyi akadémia hallgatója volt. Hallgatott logikát, bölcselettörténetet, oknyomozó történetet, vallás- történetet, metafizikát, erkölcstant, matematikát, fizikát, építészetet, hidrotechnikát és gazdaságtant. Jó közepes tanuló volt [37] (1.03. ábra). 1799—1800-ban Kassán jogakadémiai hallgató. Tantárgyai közül egyedül a statisztika az, aminek későbbi pályáján valóban hasznát vehette. Kétségtelen azonban, hogy a kassai akadémia nyújtotta szélesebb, bátran mond5* 67
