Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Fekete Körös, Juritskay Ur a Fehér Körös tolásainak Libellatiojira, de nékem soha sem küldött egyik is valamely Libellatiokbéli munkát.... Sőtt Stedney Urnái maradtak ött rendbéli nevezetes Mappáim, melyeken a Fehér, Fekete, és Sebes Körösök és Beretyó tolásai le voltak rajzolva...” [13] Ugyancsak Vay Miklós megbízásából végzett szintezési munkálatokat az 1810-es évek elején Tessedilc Sámuel geometra a Körösök vidékén, de ezt a munkát később teljes egészében meg kellett ismételni. Nagyon fontos és jelentős szintezési munkát végzett az 1817 — 1820-as években Tóthfalussy Sámuel érdemes mérnök. A beregi—szatmári mocsarak és belvizek lecsapolásának tervét készítette el, közöttük az Ecsedi lápét is. Tőle származik a győrteleki csatorna terve is. Szintezési munkálatait nagyob- bára mérnöki segítség nélkül végezte. A Kraszna felvételét ugyanakkor Kevál József megyei inzsellér készítette el. Szatmár megye tanácsa az egész nagy tervezetet bírálat végett felterjesztette az Orsz. Építészeti Főigazgatósághoz [14]. 1833 táján folytatott szintezési felvételeket a Garam folyón, Kisbény táján, Ketslcés Károly approb. mérnök. A munkájával kapcsolatban készített rajzok napjainkig fennmaradtak [15]. 1819-ben a Helytartótanács megbízásából a Duna legkritikusabb szakaszain, Mohács, Jlölcske és Földvár stb. környékén végez libellációs és térképészeti munkát Öry Fábián Dániel mérnök [16]. Az egykori Helytartótanácsnak csodálatos gazdagságban megmaradt levéltára igen sok, egyelőre kiaknázatlanul heverő, s rövid idő alatt még csak át sem tekinthető, bőséges írott anyagot tartalmaz a XVIII. század végén végrehajtott vízszabályozási és az ezekkel kapcsolatos geodéziai (köztük a szintezési) munkákra vonatkozóan [17], A legnagyobb vízépítési és geodéziai problémát ez időben a Tisza jelentette az Udvari Kamara (Hofkammer) számára. Az Országos Építészeti Fő- igazgatóságot ekkoriban még nem szervezték meg, s ezért mindennemű mérnöki közmunkát is — Walcher udv. tanácsos vezetésével — az Udvari Kamara irányított. 1781-ben Walcher mellé rendelték Heppe Szaniszló bécsi származású fiatal mérnököt. Heppe nevéhez fűződik a Ferenc-csatorna építésének befejezése. Az Udvari Kamarában a Duna és a Tisza szabályozásának ügyeit intézte. 1788-ban az Orsz. Építészeti Főigazgatóság megszervezése alkalmával az igazgatói tisztet első ízben ő nyerte el. Az 1780-as esztendők országos folyamszabályozási programja a Tisza körül sűrűsödött. A Tiszaszabályozási Bizottság 95. ülésén hozott határozatoknak megfelelően Heppe elrendeli, hogy azonnal hozzá kell kezdeni a Tisza folyó szabályozásának előkészítéséhez. Evégből először is : össze kell szedni minden, a Tiszára vonatkozó, s Máramaros, Ung, Zemplén, Szabolcs, Borsod, Heves, Pest, Csongrád és Torontál megye, valamint Szeged város és Bácska birtokában levő térképet, s ezeket egységes méretarányban le kell másolni. A másolási munkát a megyei hites mérnököknek kell elvégezni. Ahol megyei mérnök nincsen, oda a „Navigations Direction : die Regulierung des Theiss flusses” című állami szerv küld majd mérnököt [18], 1786. jan. 26-án — ugyancsak Heppe — elrendeli, hogy a Tisza mentén a geodéziai felvételi munkát azonnal meg kell kezdeni, s a legerőteljesebben kell folytatni [19], Alig 10 nap múlva már hivatalosan megdicséri Heves megyét azért, hogy 80 mérföldnyi darabot (640 km !) máris feltérképeztek a Tisza 64
