Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

1810-ben tett mérnöki szigorlatot, s 1821 februárjában szerezte oklevelét Beszédes József mérnök [7], de már a közbeeső években is mérnöki gyakorlatot folytatott. Mint az Esterházy-uradalom mérnöke nagyon sok lecsapolást hajtott végre. Később a Sió és a Sárvíz szabályozásával, illetőleg a Malomcsatorna ásatásával foglalkozott. Hogy ezeknek a tervét elkészíthesse, igen kiterjedt szintezési munkálatokat kellett elvégeznie [8 — 9].

Ez teljesen kétségtelen. Bizonyítékaink vannak arra, hogy nemegyszer a Helytartótanács is igénybe vette Beszédes tudását; így pl. a Dunának Báta és Szeremle közti szakasza szabályozási terveinek készítése alkalmával. A szintezést Beszédes és segédje végezte [10].

Egy másik alkalommal az Orsz. Építészeti Igazgatóság ügyirataiban Beszédes szintezésére történik hivatkozás : „Aus dem Situations-Plan und Niveau-Protocoll Joseph's v. Beszédes geht hervor. ..” [11,].

Vay Miidós generális, kir. biztos írja „Assessor et Geometra” Vertics Józsefnek 1815. aug. 14-én kelt levelében :

„Ez előtt 10 Esztendővel, el kezdette az Ur, a Köröst libelláim, Békéstől a Kun Sz. Mártoni Határig vitte az Ur a libellatiot, ott azért szakadt abba, mert a Kun Sz. Mártoniak nem engedték. ... ment is parancsolat, hogy ne akadájoztassák az Urat a libellatioba, de az Ur azolta ezt a munkát nem Continuálta, holott, a Körös alsóbb részei igazítására, de kivált a Berettyó regulatiojának Túrnál való elkezdésére, múlhatatlanul szükséges, mind a Nagy Körösnek, mind a Tiszának esését és egyiknek a másikhoz hasonlított libelláját [szintkülönbségét] tudni.

Jól tudom én azt, hogy az Ur már arra nem ér, hogy maga libelláljon, de van Practikánsa,... Ott kell kezdeni, a’ hol el hagyta az Ur ; egyébb eránt ott 1000 ölre is alig volt 2 vagy 3 czoll esése a Körösnek, és így ha a levert czölöp elveszett is, az nem nagy hiba.

Ebbe leg nevezetesebb Observationak azt tartom, hogy ha a czöveket meg találni nem lehet, talán olly forma állapottyába kellene a Körösnek ismét libellatiojához kezdeni, mint a miilyenbe való akkor a Körös, a midőn az Ur a Kun Sz. Mártonyi határon abba hagyta a munkát.

A Libellatioéra naponként 4 forintos Diurnumot [napidíjat] adat a Consilium, mellyet assignalok. Kérem az Urat, vitesse végbe még ebbe az Esztendőbe ezen Libellatiot, nem csak a Csongrádnál lévő Körös inosciatiójáig [torkolatáig], hanem a Kurszán végig, le a Ivurszának a Tiszába való szakadásáig. Csongrádnál levő Körös inosciatiójától fel felé, a Tisza libellatióját csak 5000 ölre óhajtanám ; mennyit esik a Tisza a Csongrádnál lévő Körös inosciatiójától a Kursza inosciatiójáig, ezt a Kursza libellatiója fogja kimutatni.” [12] Nemkülönben érdekes Verticsnek 1815. okt. 11-én írott válasza :

„... ha lett volna is kinek libelláim, az árvizek elterjedése miatt kiváltképpen Tekintetes Csongrád Vármegyében, a hol a Körös folyó vizéhez gyalog közelíteni sem lehetett, munkáját rendesen nem fojtathatta volna.

Magam pedig már elroskadtam, életemnek 69ik Esztendeje vége feli járok. Szemeim is hibáznak ; a bal lábom szára kisebesedett; már elmúlt három hete, hogy az Ágyat nyomom végette, ha csak a Házban járok is, mind- jára neki tüzesedik, szörnyű képpen fáj ; semmi külső munkát miatta nem tehetek.”

„Stedney Péter, ki 1811dik esztendő vége felé meg holt, Paulovits András, és Juritskay Geometra Urak, 1806dlk esztendő Julius Holnapban Békés Városábul meg indítottak, Stedney Ur a Sebes Körös, Paulovits Ur a

63