Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
munkája [2]. A leolvasások — a rajzból ítélhetően — egész és fél lábakra történtek. Igen jó és gyakorlati célokra feltétlenül megfelelő szintezést hajtott végre a két Aiss-fivér : József és Gábor, amikor 1770 és 1780 között elkészítették a Ferenc-csatorna építéséhez szükséges felvételeket. A gondolat Kiss Józsefben ötlött fel. Ő ez időben kincstári mérnök és építészeti igazgató volt Zom- borban. A környéken akkoriban folytak a telepítések. A sok mocsár akadálya volt a földek gazdaságos művelésének, de ezenkívül Kiss meglátta azt is, hogy a megépítendő csatorna a mocsárvidék lecsapolásával jelentkező előnynél többet is nyújt majd : az olcsó vízi szállítás lehetőségét. A terveket Gábor öccsével együtt dolgozta ki. Kiss Gábor mérnökkari kapitány volt [3]. Körülbelül ugyanebben az időben, az 1780-as évek táján végezte libel - ációs munkáit Bállá Antal részben lecsapolások és folyószabályozások, 1.02. ábra Dioptrás szintmezőműszer a XVIII. század végéről (Hartner könyvéből) részben a Duna—Tisza-csatorna tervének elkészítéséhez. Ez utóbbi munkához igen kiterjedt szintezési munkálatokra volt szükség. A maga erejéből képtelen lett volna végrehajtani. Schönstein Ferenc udv. tanácsos javaslatára meg is kapta a m. kir. Kancellária és a Helytartótanács jóváhagyását és anya,gi támogatását, de úgy, hogy a megbízást a csatornaterv elkészítésére Sax János Zakariás igazgatóhelyettes kapta, s Bállá csak mint melléje rendelt mérnök szerepelt. A hivatalos feljegyzések szerint a helyszíni felvételeket Bállá 1791. szept. 18. és okt. 19. között, 33 nap alatt végezte el. Ez idő alatt Sax is többször kint tartózkodott a terepen [4], Mi azonban, akik gyakorlatból ismerjük a geodéziai munkát, tudjuk, hogy 33 nap alatt nem lehet a Budapest és Szolnok közötti területről olyan felvételt készíteni, hogy annak alapján a Duna—Tisza- csatorna terve elkészíthető legyen. Baliának, tehát e rövid geodéziai munkálat előtt kellett helyszíni, többek között szintezési munkát is végeznie. Az 1800-as évek legelejére esnek Vedres Istvánnak, „Szeged nemes város- esküdt földmérészé”-nek [5] szintezési munkálatai. <5 is a Dunát és a Tiszát összekötő, hajózható csatorna építési tervének elkészítésével foglalkozott- Miként munkájának címéből [6] kiderül, ,,. . . a csatorna . . . hellyét . . . felkeresni és meghatározni igyekezett Vedres Istvány . . vagyis a terv saját felvételein alapult. 62
