Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
1. A SZABATOS SZINTEZÉSI MUNKA KEZDETE HAZÁNKBAN A KÖRÖS-VIDÉK SZINTEZÉSE 1.01. SZINTEZÉSEK A XIX. SZÁZAD HAJNALÁN A XVIII. század utolsó és a XIX. század első évtizedei a vízépítő mérnöki tevékenység felvirágzásának, és ezzel együtt a fokozatosan szabatossá váló szintezési munkának kezdeti időszaka. A Temesi bánságban 1760 óta folyó vízszabályozási és lecsapolási munkálatok már igen előrehaladott állapotban voltak, de libellációs munkálatokra még mindig gyakorta volt szükség. Közlekedőcsöves szintezőműszer a XVIII. század végéről. A sárospataki ref. kollégium gyűjteményéből. (Molnár L. felv.) Az 1780-as évektől kezdődően rengeteg ügyirat, jelentés, tervezet, térkép, hossz- és keresztszelvény maradt reánk a Maros-szabályozást és felvételt illetően. Több korai munkálatnak a szerzője Fritz Sax „Kamerái Ingenieur und Hydraulicus” [1], Munkássága főként folyószabályozási kérdésekre terjedt ki. Ez időben komoly szintezés még nincsen. Ä legtökéletesebb szintező- műszereik az állvánnyal ellátott, meghajlított üvegcsővel (Wasserwaage), és a szintezőcsavarral ellátott szinteződioptra (Nivellirwaage) finomabb kivitelű formája (1.01. és 1.02. ábra). Ezekkel a műszerekkel azonban nem lehetett szabatosnak nevezhető szintezőmunkát végezni. Hogy mire és hogyan használták az ilyenfajta kezdetleges műszereket, pontosan tudjuk : hossz- és keresztszelvények felvételére. Az előbbieket Niveau-Plan-nak nevezték. Az ilyenfajta ,,Nivellirung”-ok kitűnő példája Peter Kling enpöclcnek 1818-ból származó, formás kivitelű, „Niveau Plan Des Marosch Flusses von Kis Szt Miklosch bis Záderlak* unterhalb Arad” c. * Helyesen : Zádorlak. 61
