Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai

1. A Ceske Budejovice (Budweiss) és Prága közötti vonal 392 m tenger- színfeletti magasságból indul, Táborig 480 m tengerszinfeletti magasságba emelkedik, majd Prágáig 198 m tengerszinfeletti magasságba ereszkedik le. A hibaábra Tábor városáig közel vízszintes, de inkább emelkedő menetű, onnan kezdve pedig erőteljesen süllyed, és végeredményben E/u = —66,2 mm- rel érkezik a cseh főváros szívébe (9.22. ábra).

2. A Plzen és Prága közötti szintezési vonal 322 m tszf. magasságról indul. Berounnál (az út 2/3-án) 222 m tszf. magasságra száll le, onnan pedig egyszintben halad tovább Prágáig. E/x = —32,0 mm.

3. A Cheb és Chomutov közötti vonal 466 m magasságból indul és 354 m tszf. magasságban ér véget, s közben a Cseh-Érchegység lábánál, az Ohre A'ölgyében halad. (9.22. ábra.) E/x = -f- 88,7 mm.

4. Az Okrisky és Pardubice közötti vonal kb. 480 m tszf. magasságból 224 m magasságba ereszkedik alá, s közben igen hegyes-völgyes, szakadékos helyeken halad át. E/x = —12,0 mm.

5. A Nagyszombat és Zsolna közötti vonal a Vág síkságán halad, 150 m tszf. magasságból indul és Zsolnáig kereken 187 métert emelkedik. Közben Vágbesztercénél átkel a folyónak majdnem 20 km hosszú szurdokán. A hiba : E/x = -j- 36,5 mm.

6. A Párkánynána és Garamszentkereszt közötti vonal 123 m magasságból indul és a Garam völgyében 249 m magasságig emelkedik. E/x = —28,7 mm.

7. A Bánréve és Poprád közötti vonal 157 m magasságból indul és Pelsőc mellett elhaladva átkel a Magyar-Érchegység és a Vepor gerincein, majd a Hernád és a Poprád völgyében 675 m tszf. magasságban ér véget. Közben 900 méteres magasságokat is érintett. E/x = —38,6 mm.

8. A Ruttka és Poprád közötti vonal 385 m magasságból indul, Rózsahegyig a Vág vad szakadékokkal szűkre szabott szurdokában kanyarog, majd kiérkezvén a hegyi lapályra, aránylag egyenletes emelkedéssel érkezik a pop- rádi 674 m tszf. magasságba. E/x = —13,4 mm (9.22. ábra).

9. A Garamszentkereszt és Bánréve közötti vonal 249 m magasságból indul, és a Losonc patak mentén az Osztrovszki-Vepor tömegein 900—700 méteres magasságokban átvágva, leérkezik Losoncnál a síkságra, majd Bánrévénél 157 m tengerszinfeletti magasságot ér el. E/x = -f- 69,9 mm.

10. Az Abos és Alsó-Komarnik közötti vonal 247 m magasságból indul és a Duklai-hágó alatti végponton 500 m magasságba jut. E/x = —91,1 mm.

Az elmondottakat kivonatosan összefoglaltam a II. táblázatban. Vegyük szemügyre ennek 2. és 3. oszlopát. Látjuk, hogy a 10 vonal közül 5 vonalon számottevően emelkedett, 5 vonalon pedig lényegesen esett a térszín a végpontok között, nem is szólván a közbeeső egyenetlenségekről.

Az öt emelkedő vonalon csak 1 esetben volt a E/x pozitív, 4 esetben pedig negatívnak adódott, sőt a legnagyobb negatív értéket éppen emelkedő jellegű vonalon érte el.

Az öt ereszkedő jellegű vonalon 3 esetben kaptunk negatív előjelű hibát, 2 esetben pedig a E/x pozitív volt, sőt a legnagyobb pozitív hiba éppen ereszkedő jellegű terepen mutatkozik.

Fogalmazhatjuk azonban a dolgokat úgy is, hogy a E/x összesen-7 esetben negatív és 3 esetben pozitív. A 7 eset közül 4 alkalommal emelkedő, 3 alkalommal pedig ereszkedő térszínen jelentkezett. A 3 pozitív érték közül 1 emelkedő, 2 ereszkedő lejtőn alakult ki.

560