Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
Az ausztriai hálózatrészen Trieszttől a Brenner-hágóig 1367 métert emelkedett a szintezési vonal. Kizárólag ennek az emelkedésnek legyőzéséhez legalább 2000 műszerállásra volt szükség. Állásonként átlagosan 0,25 mm-es reírakcióhibával számolva, az ebből származó hiba 0,5 méter körül járt. Az ellentétes értelmű lejtőkön és a további siksági részeken ez a hiba némileg, de nem lényegesen csökkent. Ezt igazolja pl. az a körülmény, hogy LiSov bécsi magassági koordinátájában 28 cm-t megközelítő hiba van. Közismert, hogy a bécsi katonai szintezés LXIX. számú, Szászrégen— Gyergyószentmiklós—Kézdivásárhely— Brassó—Segesvár—Szászrégen vonal - zású zárt szintezési poligonjának záróhibája 47,5 cm volt. Ezt a hibát — mivel durva hibának vélték — Sterneck éveken át kerestette ; 1913-ig folytak Erdélyben emiatt az újraszintezések. A legutóbbi háború alatt ennek a nagy szintezési poligonnak több mint felét a magyar Háromszögelő Hivatal és a Honvéd Térképészeti Intézet mérnökei újból szintezték. Részt vett ezekben a munkálatokban Guóth Emil és Rimóczi Richard is. Közvetlenül tőlük szerzett értesülés szerint szakaszonként majdnem ugyanazokat a nyers' magasságkülönbségeket kapták, mint a bécsiek. A két szintezés különbsége szakaszonként csak néhány mm körül mozgott. A léckomparálás után alkalmazott javítás azonban ezt az értéket lényegesen megváltoztatta. Éppen ezért Guóth Emillel együtt határozottan az a véleményünk, hogy az erdélyi hatalmas záróhibát is jelentős részben a refrakció- és a léckorrekcióhibák összegeződése okozta. Voltak ott — maguktól értetődően — a szintezést terhelő egyéb természetű mérési hibák is. Mindezeknek a lehetőségeknek gondos szem előtt tartásával vizsgálat tárgyává tettem a bécsi katonai szintezésnek egyes vonalait, sőt egyes vonal- részeit azért, hogy a bennük rejlő refrakcióhibák nagyságrendjéről némi fogalmat alkothassunk magunknak. Erre a célra a bécsi szintezés magyarországi vonalai kevésbé alkalmasak, mert a mai államhatárainkon belül levő terület vagy egészen lapos síkság, vagy enyhén dombos felület, ahol kis távolságokon belül nagy refrakcióhibák aránylag ritkán várhatók. A vizsgálathoz éppen ezért a mai Csehszlovákia területén mért bécsi katonai szintezési vonalakat vettem alapul. 9.04. A CSEHSZLOVÁKIAI SZINTEZÉSI VONALAK TANULMÁNYOZÁSÁBÓL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK Az áttanulmányozott vonalak a [26 — 31] alatt idézett, a csehszlovák országos felsőrendű szintezések eredményéről közzétett jelentésekben találhatók ; a számszerű adatok mellett legtöbbjüknél a terepszelvényt és a különféle mérési hibák integrálgörbéjét is közzétették. Az általam átvizsgált vonalak összes hossza 3470 km. Ebből Kruis tanulmányaira esik 1300 km, Srba közléseire 660 km, a maradék 1510 km pedig az 1924—1928 között közzétett jelentésekre. A csehszlovák részről közzétett anyag — a három szerzőnek megfelelően — nem egyöntetű feldolgozás eredménye. Ügy látom azonban, hogy az 1924 és 1928 közötti cseh szintezési eredmények feldolgozásában Srba elgondolása erősen érvényesült, mert a [26—31] alatt idézett munkák módszertanilag nagyjában egységes felépítésűek . 35* 547
