Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
mindkét hőmérőt leolvasták. Ezeket a komparálásokat a lécek relatív hossz változása meghatározásának nevezték. Ezen a kis időtartamon belül is megfigyelhető, hogy az egyes lécek hosszváltozási irányzata nem azonos, nem egyenletes, sőt többször még csak nem is egyértelmű (9.08. ábra). Véleményünk szerint azonban még ezek az adatok sem mérvadók, legfeljebb egészen távolról, tájékoztató jellegűek. Értékük semmivel sem több, mint a Lehrl által 1897-ben közölt grafikonnak [24], amelyre vetett egyszerű pillantás is meggyőz arról, hogy nem megfelelő gyakorisággal végzett megfigyelésekből származó adatokból szerkesztették azt. 9.09. ábra A levegő abszolút páranyomásának és az egyik bécsi katonai szintezőléc hosszváltozásának összefüggése Lehrl szerint Meg kell még azt is említenünk, hogy a szintezőlécek első és hátsó lapjának hosszváltozási viszonyai is merőben különbözőknek bizonyultak. Az eltérést többnyire 30—40 mikron körülinek találták, de ennél lényegesen nagyobb, valamint egészen elvétve a zérust megközelítő különbségek is akadnak' [25], Inkább érdekes, mint értékes (legalábbis jelenlegi célkitűzésünk szemszögéből) Lehrlnek egyik szintezőlécre vonatkozó vizsgálata a hosszváltozást és a levegő abszolút páratartalmát illetően [25]. A 9.09; ábrán az A\ és M'n-vel jelölt két görbe a lécekre, a vastagon kihúzott pedig a levegő páratartalmára vonatkozik. Végeredményben a naponkénti léckomparálás elmulasztásának következményeként, miként a fentiekből látható, az Osztrák—Magyar Monarchia területén folytatott szabatos szintezések során olyan hiba származott, amelyet az egykorú laboratóriumi lécvizsgálati anyag alapján számszerűleg biztosan kimutatni, és ennek alapján a szintezési eredményeket utólag megjavítani teljességgel lehetetlenség. A naponkénti, illetőleg a minden mérés előtti és utáni léckomparálás elmulasztásából származó hiba természetéről az alábbiakat állapítottuk meg. Ez a hiba, jellegét illetően, majdnem egyedülálló a szintezési hibák között. Ugyanis két összetevőre bontható. Egyik része kétségtelenül gyorsabban 535
