Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
' Idővel azonban a terepen is kezdték bevezetni a minél gyakoribb kompa- rálást. Ebből a célból az intézet acélrudakat készíttetett. Sajnos, keresztmetszetük méretét nem közlik. Azt ellenben tudjuk, hogy 1,00 m távolságban nemcsak a méter hossza volt kijelölve rajtuk, hanem az indexvonásoktól mm 0.6 0.5 a) 0,4 0,3 30 b) 20 ej d) 10 80 70 60 50 20 mm 15 10 Apr. Máj. Júni Júli. Aug. Szept. Okt. .*/ r.r— — /V 1 * .. X / _L 9.08. ábra Lehrl’Fr. kísérleteinek eredményei: a) A lécek hosszának, illetőleg a festett lécmétemek változása ; 6) a léghőmérséklet változása ; c) a levegő páratartalmának változása ; d) a levegő abszolút páranyomásának változása jobbra-balra 2,7 —2,9 mm hosszan (az egyes acélrudakon változóan) 0,2 mm közű beosztás vonások követték egymást. Ezek az acélméterek is normálméterek voltak, de Lehrl óvakodik annak elismerni azokat, hanem csupán mint acélrudakról beszél róluk. A terepen használt normálméterek egyenletének megállapítása az intézet laboratóriumában, komparáló pádon történt. A helyszínen előbb ritkábban, később naponta, mégpedig a terepről való esti visszaérkezés után komparáltak. Ennél a műveletnél a terepen használatos 534
