Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Bevezetés

közli, ami a fogalmak és kifejezések fejlődésének figyelemmel kísérését lehetővé teszi számunkra.

Jellemző, hogy a vízépítő mérnökök körében kialakult műszavak menynyire feledésbe mentek minden vonalon. Az 1848/49. évi szabadságharc bukása után német tisztviselők rajai lepték el az országot és igyekeztek megfojtani a magyar nyelvet, gondolkozást és a magyar életet. Ebben az időben már két erőteljes vonalon mívelik a geodéziát Magyarországon : az egyik a régi vízszabályozó mérnöki tevékenység, a másik a bécsi Katonai Földrajzi Intézet vonala. Az előbbi nem mer magyarul írni, az utóbbi nem tud magyarul. Ebben a korban a franciás német műszavak kerülnek előtérbe, és még 1913—1920 táján sincsenek általánosán elfogadott, egységes geodéziai műszavaink.

A magyar geodéziai szakkifejezések megalkotása és elterjesztése terén Oltay Károly professzornak nagy érdemei vannak.

Az alábbiakban elsőnek a latin szakkifejezések ismertetésével foglalkozunk, mégpedig legelőbb Vay Miklós generális, kir. biztosnak 1815. aug. 4-én kelt, és Vertics József mérnökhöz, bírósági szakértőhöz (Geometra et Assessor) intézett levele, illetőleg V erticsnek 1815. okt. 11-én kelt válaszlevele alapján [90].

libellatio = szintezés libelláim — szintezni libellatio gemina = kettős szintezés ;

„Ez előtt 10 esztendővel (1805), el kezdette az Ür a Köröst libelláim, Békéstől a Kun Sz. Mártoni Határig vitte az Úr a libellatiót..

A libellatio kifejezést ugyanilyen értelemben találjuk 1825, 1827 és 1829- ben Huszár Mátyás irataiban [97]. Ugyanitt előfordul ilyen alakban is : „. . .libellationales lab or es Danubii...” [98],

Nagyon fontos és jelentős körülmény, hogy a kettős szintezés említésével hazánkban már 176^-ban találkozunk. Ebben az esztendőben kelt Milcoviny Sámuelnek a Helytartótanácshoz intézett felterjesztése „a Solt-szék vadvízről és a Duna-áradás állapotairól”. Írja, hogy a helyszíni felvételeket ,,gemina libellatione” hajtotta végre [99],

A libella Szó latin vagy magyar szövegben általában szintezőműszert jelent. Feljebb láttuk már a Vay Miklós „különös tökéletességű ánglus Libellájára” vonatkozó idézeteket. Ide vonatkozó kifejezések még :

„per Libellám Mechanicam”, azaz szintézőműszerrel. végezte a magassági felvételt — saját jelentése szerint — Kuttkay Mihály geometra az Ócsa és Baja közötti mocsárvilágban, 1763-ban, és talán az azt megelőző években [99].

libella ordinariae construction's = szokványos (rendes) kivitelű szintezőműszer (1824)

libella melioris constructions = jobb szerkezetű szintezőműszer (1824). Ugyanabban az iratban (Huszár M., De laboribus Libellationalibus Danubii) találjuk az alábbi kifejezéseket :

Instrumentum libellationum = szintezőmuszer ; operationes libellationales = szintezési munkák ; vumeri libellationales = a pontok magassági koordinátái (kótái) ; libellare = szintezni; ■

libellantes — a szintezők, vagyis a mérnökök [100],

Érdekes, hogy a libella = alapszint értelmezéssel két ízben is találkozunk. Egyszer Vay Miklós feljebb idézett (1815. aug. 14-én kelt) levelében :

53