Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
9. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szintezésének hibaforrásai
Kétségtelen — folytatja —, hogy a katonai szintezést jelentős szabályos hibák terhelik, amelyek a régi magasságokban éreztetik hatásukat. A szabályos hibák okozzák a régi hálózat nagy záróhibáit. De hogy ezek a záróhibák az összes magasságokat egy irányban el nem tolhatják, az a záróhibák váltakozó előjeléből következik. Hiszen az egész Nagy-Magyarországot borító 40 poligon záróhibáinak összege csupán —97,9 mm-t ad.” ,,A kiegyenlítésből származó kényszer is okoz eltéréseket a kétféle eredmény között. Ez a kényszer nagy a régi katonai hálózatban, mivel a záróhibák nagyok ... A kiegyenlített és a ki nem egyenlített magasságok között 108 mm-ig terjedő különbségek fordulnak elő, de ezek váltakozó előjelűek, és rendszerességet nem igen lehet találni bennük, amiből feltétlenül arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a régi és új szintezések eltérései nem származhatnak csupán a kiegyenlítési kényszerekből.” ,,A kiegyenlített és ... a ki nem egyenlített eredményekből is az látható, hogy a zérus változási vonaltól nyugatra a változások pozitívok,ettől délkeletre, vagyis az Alföldön, negatívok. Ez a körülmény is azt igazolja — írja Gárdonyi —, hogy csupán a szabályos mérési hibákkal, a csatlakozási és kiegyenlítési kényszerekkel egyedül a magasságváltozások nem magyarázhatók meg.” A geodéziai jellegű okok mellett a továbbiakban három lehetséges okot sorol fel, mégpedig ]. a magasságjegyet hordó épületeknek helyi jellegű siily- lyedését vagy emelkedését; 2. tektonikus eredetű okokat ; 3. a talajvízszint változásából bekövetkező süllyedéseket. Tanulmánya utolsó bekezdésében megírja : nincs módjában pontosan megállapítani, „hogy az eltérésekből mekkora rész eshetik a mérési hibákra, a kiegyenlítési kényszerekre és a talaj süllyedéseire, illetve emelkedéseire. Az azonban valószínűnek látszik, hogy a teljes változás nem vezethető vissza csupán az első két okra és a helyi süllyedésekre, illetőleg emelkedésekre, hanem valószínűleg a földkéreg mozgásai is szerepet játszanak az észlelt változásokban. Mindezekre a kérdésekre sokkal határozottabb feleletet nyerünk akkor, ha egy-két évtized múlva a legnagyobb változásokat mutató néhány vonal szabatos szintezését megismételjük” [9], Végeredményben tehát Gárdonyi a bécsi szintezés minőségét illetően saját személyes véleményét nem közölte, de idézte a 7. lapon Oltay Károly professzor véleményét: ,,/l [bécsi] Katonai Földrajzi Intézet szintezése... olyan időkben készült, amikor a tapasztalat és az erre támaszkodé) elmélet még nem ismerte azokat a műszertani és módszertani szabályokat, amelyek a szintezésben elérhető pontosságot — a mai kor megkövetelte mértékre — fokozzák.” Ezért e szintezés, mondja Oltay, bár ,,...« maga korában kitűnő munka volt, a modern igényeknek már nem felel meg” [9 |. A fenti idézetekből is látható, hogy Gárdonyi, ha mondanivalóját nem is öltöztette teljesen határozott formába (aminek oka az, hogy a bécsi katonai szintezés ellenőrző minőségi vizsgálatát abban az időben még nem végezhette el, tehát nem is alkothatott magának szabatos véleményt annak minőségéről), nem állította határozottsággal azt, hogy az általa közölt változások egyúttal geológiai eredetű szintváltozást jelentenek. Nyitva hagyta azonban ennek a lehetőségét. Mindenképpen nagy kár, hogy amikor már igen helyesen felismerte, hogy a bécsi katonai szintezést mérési és kiegyenlítési hibák terhelik, nem igyekezett azok nagyságának megállapítására, mert hiszen a harmadik lehetőségre, a geológiai okokból származó szintváltozásokra már csak az első két hatás levonása után maradó különbség alapján szabad következtetni. 525
