Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
Bevezetés
rajzi, hidrometriai műszereket is rendelt nála. Woltmann-szárnyat a Burg- hardt-fóle javítással, Reichenbach-féle szintezőműszert, szintezőlécet, sőt 1833-ban Reichenbach-féle távolságmérőt is [89], Ezek mellett még két híres műszerkészítő műhely működött Bécsben, de ezekkel csak 1860 után kerültünk összeköttetésbe. technikum műszerépítő és -javító műhelye, a másik a Starke & Kämmerer cég műhelye volt. Az utóbbi cég műszerei terjedtek el túlnyomóan a magyar piacon, de erősen tartotta magát a Kraft-cég is. Példaként idézzük a Calderoni és Tsa cégnek egyik 1882. évi hirdetését: „bejtmérő műszerek Starke és Kämmerer, úgymint Kraft E. és fia bécsi műhelyéből az eredeti árjegyzéki árakon kaphatók” [90]. Ehelyütt kell megemlékeznünk a szintezőlécekről is. A vonalszintezéshez a múlt század elején tárcsás léceket használtak (0.14 és 0.15. ábra). Ezeknek szerkezete teljességgel a Heron-korabeli szintezőlécekre emlékeztet. Használatukról alább bőven lesz szó. A tárcsákra azért volt szükség, mivel a távcsövek igen kis nagyításúak voltak, az akkoriban használatos legnagyobb léctávolság pedig mintegy 80 öl, közelítőleg 160 m volt. Ilyen távolságban még mai korszerű műszerekkel sem tudjuk a szintezőlécet leolvasni. Ezeknek a szintezőléceknek a beosztása bécsi rendszernek megfelelően láb, hüvelyk és vonal szerinti volt. Ez a beosztás — természetesen — igen nehézkessé tette a szintezési eredményekből a magasság- különbségek számítását és a szintkülönbségek állandó kezelését. Huszár Mátyás igazgató mérnök gondolata volt, hogy a lábakat nem 12 hüvelykre, és a hüvelykeket nem 12 vonalra kellene osztani, hanem a lábak felosztásában a tízes számrendszert kellene érvényre juttatni. Hogy mikor vezették be ezt a léctípust, pontosan nem tudjuk, de az bizonyos, hogy az 1840 körüli esztendőkben már használták (0.16. ábra). Így az Orsz. Építészeti Főigazgatóság engedélyezi hogy ,,.. . .Massányi úrnak 1 db Kraft-féle szintezőműszer 2 db tizedes osztású léccel kölcsönként kiadható legyen” [91]. Ezt a léctípust a vízrajzi felvételeknél még a század elején is használták. Megoldása (0.16. ábra) az akkori viszonyokhoz mérten valóban szabatosnak mondható. 0.07. A SZINTEZÉS MAGYAR MŰSZAVAINAK KIALAKULÁSA A szabatos geodéziai felvételekre való törekvések kezdete a barokk korba nyúlik vissza. Ezt a kort a nagy felújulás és megújhodás korának szokás nevezni, s nem is ok nélki 1. Irodalom, művészet, nyelv, öltözet, társadalmi formák tekintetében egész Európát egységes barokk szellem hatja át. 4* Egyik a bécsi Poly0.16. ábra Tizedes osztású tárcsás szintezőléc típusa a XIX.század közepéről. Huszár M. elgondolása alapján készültek 1840 táján 51
