Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
Az arab osztás felülről lefelé, a római alulról fölfelé halad. 57. sz. fixpont : 110,285 km-nél, az Alsó-Kazán felső végénél, Dubova alatt, sziklába vésett magasságjegy főlépcsője ............................. 55,655 m b evésett vízszintes vonás közepe ............................... 55,925 m b evésett négyszög alsó éle .. 56,008 m Az előbb leírt pont közelében, 110,350 km-nél, a Széchenyi út jobb olr1''- lán, a korláton kívül, a sziklába vésett, 1834-ben készült vízmérce felső végénél bevésett vízszintes lépcső........... 52,959 m 1 00 méterrel odább, 110,450 km-nél, a vízmérce alatt, sziklafalba vésett MJ betűkkel jelölt vízszintes lépcső........... 55,652 m 7 5. sz. Vásárhelyi-féle fixpont : 111,700 km-nél, a Kazán-szorosban, a mrakonyai patak fölött, a parttól néhány méternyire levő sziklaszigeten bevésett, kereszt alakú jel........... 49,155 m N agy a remény arra vonatkozóan is, hogy ennek — a földtani szempontból rendkívül érdekes és jelentős szakaszon átvezető — szintezésnek egyéb magasságjegyei, beleértve az egykor elhelyezett szintezési köveket is, nehézség nélkül fellelhetők és hasznosíthatók lesznek a tudomány számára. Napjainkban mindinkább előtérbe kerül a Vaskapu szorosában létesítendő, hatalmas méretű duzzasztómű megvalósításának terve. Ha ez a kolosz- szális vízierőmű valóban megépül, örökre elvész a lehetősége annak, hogy az Alduna szorosában létesített és fentebb felsorolt magasságjegyeket újra szintezzék, és ezáltal tudomást szerezzünk a Déli-Kárpátoknak ezen a részén végbemenő jelenkori szerkezeti mozgások jellegéről és megközelítő nagyságáról. Ezért igen fontosnak és kívánatosnak tartom, hogy ennek az aránylag nem túl hosszú szintezési vonalnak újbóli szintezése, a régi alappontok felkutatásával és bekapcsolásával együtt mielőbb megtörténjék. 8.09. A DUNA MENTI VÍZRAJZI SZINTEZÉSI HÁLÓZAT 1894— 1895-ben a Duna mindkét partjának szintezésére került sor, ugyanolyan alapelvek és végrehajtási utasítás alapján, mint ahogy azt a Tisza folyó esetében láttuk. A szintezés kezdőpontja Dévényben a régi vámházon, később magán- tulajdonba átment épületen befalazott vízrajzi bronztábla (1. sz. fixpont). (Ez az épület 1894-ben Springer plébános tulajdona volt.) A szintezés Báziáson ért véget a fentebb már ismertetett öt csatlakozó ponttal. Közben 283 elsőrendű vízrajzi fixpontot helyeztek el. Egy részük (főként templomok oldalába befalazott) bronztábla, más részük kő (8.01. ábra). A szintezéshez ugyanazokat a műszereket használták fel, mint a tiszai szintezéshez. A szintezési módszerek is amazéval azonosak voltak. Ezért itt elegendő annak közlésére szorítkozni, hogy a dunai szintezésnél a II. rendű 506
