Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón

fixpontok (szelvénykövek, 8.02. ábra) elhelyezésével megkéstek, s inkább választották azt a megoldást, hogy az évek múlva elhelyezett szelvényköveket utólag szintezték be az I. rendű fixpontok között, semhogy a nagy dunai hálózat szintezésével késlekedtek volna.

A szintezési vonal közelében levő bécsi katonai, vasúti és egyéb szintezésekből származó magasságjegyeket ez alkalommal is rendre bekapcsolták a vízrajzi Szintezési hálózatba.

Amíg a Tisza menti vízrajzi szintezés kiindulási pontja a szolnoki vasútállomás katonai furatos táblája volt, a dunai szintezés alapjául a Budapest- Rákos rendező pályaudvar katonai furatos tábláját fogadták el, a tiszaihoz teljesen hasonló meggondolás alapján. Mindkét furatos tábla magasságát véglegesen kiegyenlített érték formájában bocsátotta rendelkezésükre a bécsi Katonai Földrajzi Intézet. Eszerint tehát ennek a két, kiindulásul felhasznált magasságjegynek alapszintje azonos volt.

A szintezési munkálatok szabatosságának ellenőrzése céljából a Vízrajzi Osztály egyrészt a Rákoson át Szolnokig vezető bécsi katonai szintezés eredményei, másrészt innen a Tisza mentén annak torkolatáig a vízrajzi szintezés, illetőleg Rákos rendező pályaudvar magasságjegyéből kiindulva, a Duna mentén a Tisza-torkolatig végrehajtott vízrajzi szintezés eredményeiből zárt szintezési poligont állított össze. A záróhiba — a 800 km-nél hosz- szabb poligonban — mindössze 65 mm volt.

Ez és más, kisebb részletekre vonatkozó vizsgálati eredmény azt mutatja, hogy a bécsi katonai szintezés és a Vízrajzi Osztály szintezése egymással nagyjában azonos minőségű munkálat volt. Mai utánszintezéseinkből azt látjuk, hogy a magyar polgári mérnökök talán nagyobb gonddal dolgoztak, mint helyenként a katonatisztek, de a gyakori nyíltvízfölötti átszintezésbe becsúszó refrakcióhibák a gondos munka eredményeit eltorzították. (Ennek a kérdésnek részletes vizsgálatára a 10. részben térünk át.)

A Duna menti szintezés, a kiindulásul választott Rákos rendező pu. földrajzi helyzete, valamint a Tisza menti szintezéshez való csatlakozás miatt, három fő poligonra oszlik.

Ezek : a) Dévénytől Rákosig, illetve Budapestig ;

b) Rákostól, illetve Budapesttől a Tisza torkolatáig ;

c) a Tisza torkolatától Báziásig terjedő poligonok.

Rájuk vonatkozóan az ismeretek teljessége kedvéért az alábbiakat kell még megemlítenünk.

A Dévénytől Budapestig terjedő poligonhoz még két oldalpoligon csatlakozik, éspedig az egyik a győri Duna-ág, a másik a Vág—Duna mentén elhelyezett magasságjegyek meghatározására.

A Budapesttől a Tisza torkolatáig terjedő poligonban, miként említettük, a tiszai csatlakozásnál 65 mm záróhibát állapítottak meg. Ezt a külön- bözetet a Budapest és Titel közötti szintezés saját hibájának eloszlatása után — szabályszerűen — Budapest és Titel, valamint Titel és Szolnok közötti szakaszokon a hosszak arányában el kellett volna osztani. Feltételezzük ugyanis, hogy a Vízrajzi Osztály álláspontja az volt, hogy a bécsi Katonai Földrajzi Intézettől nyert rákosi és szolnoki magasságokon semmit sem változtat, hanem ezt a magasságkülönbséget csatlakozási kényszernek tekinti.

De a Duna menti szintezés befejezése alkalmával a Tisza menti szintezésből származó magasságok már nemcsak hogy ki voltak számítva, hanem nyom507