Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón

Noha az aldunai szintezés módszerében eltérő a tiszai és a későbbi dunai szintezés végrehajtása alkalmával előírt módszertől, gyakorlatilag azzal egyenértékűnek ismerték el akkor, amikor ennek a szintezésnek eredményét a jobb tiszai és dunai szintezésből nyert eredményekkel együttesen kezelték, mint a dunai szabatos szintezési hálózat egy részét. Saját igazolására a művezetőség azt hozta fel, hogy az aldunai szintezés kilométeres középhibája ±3,86 mm ugyanakkor, amikor a Vízrajzi Osztály a saját szintezéseinél az első poligonban már ±5,0 mm-t enged meg!

A művezetőség aldunai szintezésének eredményeit a Vízrajzi Osztály — a Duna folyamszabályozási, mederfenntartási stb. munkálatainak egységes alapokon való végrehajtása biztosításának céljából — elég korán a vízrajzi alapszintre számíttatta át.

Az átszámítás alapjául az a lehetőség szolgált, hogy Báziáson, ahol a Vízrajzi Osztály nagy dunai szintezése véget ért, az aldunai szintezés pedig öt évvel korábban elkezdődött, négy csatlakozó szakasz mérése folytán öt közös magassági alappontot nyertek. Ezeknek, az alábbiakban felsorolt alappontoknak tehát kétféle magasságuk volt. Egyiket az aldunai, másikat a vízrajzi magasságmérésből nyerték. A kettő összehasonlítása lehetőséget nyújt e két szintezés egymásközti viszonyának megítélésére. De már most ki kell emelnünk, hogy ez az összehasonlítás a legkisebb tájékoztatást sem nyújtja arra vonatkozóan, hogy ezek a régi szintezések a mai modern felsőrendű szintezésekhez viszonyítva milyen szabatosságúak.

A közös alappontokon talált eltérések mértéke a következő volt:

1. Bécsi katonai furatos tábla Báziás vasúti állomás felvételi

épületén ......................................................................................... 1,322 m

2. A Vaskapu-szabályozási kirendeltség 1. sz. fixpontján a kő

csúcsa ............................................................................................... 1,334 m

3. Uo. a kő válla .............................................................................. 1,336 m

4. A báziási állami dunai vízmérce 0 vonása ............................. 1,357 m

5

. A vízmérce őrpontja : A DGT kikötői épülete főbejáratánál

a küszöbbe vésett kereszt .............................................................. 1,338 m

A különbözetek számtani közepe................... 1,337 4 m

H

elyesebben járunk azonban el, ha az 1. sz. fixpont kövének csúcsán és vállán mért értékekből számított magasságok 1,335 m-es középértékét egyszeresen vesszük csak figyelembe, mert még csak nem is valószínű, hogy akár a kő csúcsán, akár a vállán ugyanarra a pontra helyezték volna a szintezőléceket 1895-ben, ahová 1890-ben. Bizonyára kopott is valamelyest öt év alatt a kő csúcsa. Ha így járunk el, 1,338 m-es középértéket nyerünk. Az ehhez viszonyított eltérések a fenti sorrend szerint mm-ben:

—16, —4, —2, ±19 és ± 0 mm.

Ebből az eredményből következik, hogy a vízmérce beosztást tartalmazó lapjának időközben feltétlenül el kellett mozdulnia. Ha ennek a ténynek ismeretében a vízmérce adatának kihagyásával képezzük a középértéket, 1,331 7 m-1 nyerünk. Az eltérések ehhez viszonyítva mm-ben :

—9,7, ±2,3, ±4,3, ±25,3 és ±6,3 mm.

503