Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
Ezek az eltérések már alkalmasak arra, hogy a két szintezés egymáshoz való viszonyáról véleményt alkothassunk ; noha az sem kétséges, hogy a vízügyi mérnöki kar nem rendezkedett be a bécsi eredetű furatos táblákhoz való szabatos csatlakozásra. így a —9,7 mm-es eltérésnek oka részben ebben keresendő. A báziási vasúti állomás és a kikötő között a szintezési vonal hossza nem lehetett 0,7—0,8 km-nél több. Ezen a rövid távon (kerek számban) mintegy 15 mm-es irányvonaleltérés mutatkozik a két szintezés között. Ha ebből 3—4 mm-t a falitábla furatához való csatlakozás hibájának veszünk s közben 8 műszerállást tételezünk fel, állásonként mintegy 1,5 mm-es irányvonalferdeséget állapíthatunk meg, aminek okát legvalószínűbben a buborékközépreállítás tökéletlenségében kereshetjük. E kapcsolat eredményei szerint az aldunai és a későbbi dunai szintezés között 1,3317 m alapszintkülönbség mutatkozik. A Vízrajzi Osztály alapszintje ennyivel alacsonyabban van a művezetőség által elfogadott berzászkai Vásárhelyi-féle alapszintnél. Ha tehát az eredeti aldunai magasságokat át akarjuk számítani vízrajzi alapszintre, azokhoz 1,3317 m-t hozzá kell adnunk. Az aldunai szintezés végeredményei a [9] a. id. munkában közöltettek. Mi ebből az anyagból e helyütt csakis a sziklába vésett magasságjegyekre hívjuk fel különösebben a figyelmet. Az orogén övezetekben folyamatban levő jelenkori kéregmozgások intenzitásának meghatározása érdekében nem lenne közömbös ennek az egész aldunai szintezésnek teljes megismétlése. A régi szintezés mérési hibáinak kiszűrése után (ami ma már nem megoldhatatlan feladat) igen jó tájékoztató értékeket szolgáltatnának. Reméljük, hogy ennek a gondolatnak a megvalósítása nem ütközik nagyobb nehézségekbe. A szálban álló sziklákba vésett magasságjegyek a Báziás és Orsóvá közötti szakaszon tehát a következők. (A közölt magasságok a Vízrajzi Osztály alapszintjére vonatkoznak.) 32. sz. fixpont : 66,330 km-nél a Dojke fölött; ott, ahol a Széchenyi út a Dunát érinti ; az út jobb szélén, a korláton kívül, sziklatömbbe vésett magasságjegy csúcsa ..................................... 64,982 m f első lépcsője........................... 64,811 m als ó lépcsője ........................... 64,699 m 3 3. sz. fixpont: 68,287 km-nél, 40 m-rel a Peatra longa fölött, a Széchenyi út bal oldalán, meredek sziklába vésett MJ betűkkel jelzett magasságjegy csúcsa ..................................... 63,724 m f őlépcső ................................... 64,117 m f első lépcső ............................. 64,480 m U gyanott a Peatra longán, 12,4 m-rel az út támfalától jobbra, a legmagasabb helyen, 20X20 cm-es vízszintesen kivésett, négyzet alakú felület ............ 60,718 m 3 6. sz. fixpont: 75,295 km-nél, a Széchenyi út jobb szélén, az Izlás- zuhatagnál, az út korlátján kívül, sziklatömbből kivésett magasságjegy csúcsa .. .............................. 61,077 m 5 04
