Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón

az első szintezés után közvetlenül a második szintezést is elvégezzük olyasformán, hogy a műszert kétszer állítjuk fel. Ügyelni kell azonban arra, hogy a második felállításban a talpcsavarok egészen más helyzetben legyenek, mint az elsőben voltak.

A folyókon való átszintezésről az utasítás a következő lényeges előírásokat tartalmazza.

m) A partokon oda-vissza szintezéssel így haladván előre, 20—30 kilométerenként a folyón való átszintezéssel a két szintezési vonalat poligon- szerűen le kell zárnunk.

n) A folyón való átszintezés alkalmával tárcsás szintezőlécet kell használnunk, de az azonos léctávolságok elvét itt is be kell tartani. Evégből a partokon a folyón át kijelölt távolsággal azonos hosszúságú léctávolságokat kell kijelölni (8.20. ábra). A léctávok azonosságára szigorúan ügyelni kell.

8.20. ábra

Folyón való átszintezés berendezése a Vízrajzi Osztály szintezésénél

Az átszintezést egyidejűén, két műszerrel, két mérnök hajtja végre a 8.20. ábrán feltüntetett elrendezés szerint. A léctávolság (a) aDunánál 600 — 800 m, a Tiszánál 400—600 m is lehetett. Ilyen nagy távolságok mellett, a léctávolságokban esetleg mutatkozó néhány méteres különbözet az észlelésben semmi zavart sem okozott.

Az utasítás csak egészen kivételes esetekben engedte meg, hogy a műszer csak az egyik partról állapítsa meg a szintkülönbséget. Erre csakis akkor kerülhetett sor, ha a másik partnak kivételesen kedvezőtlen terep-, vagy növényzeti fedettségi viszonyai a műszerrel való ottani felállást teljességgel lehetetlenné tették.

p) Átszintezések alkalmával a megengedett különbözet nem lehet nagyobb annál az értéknél, amelyet a kilométeres középhiba már említett képlete megenged abban az esetben, ha az 1 km-re eső legnagyobb eltérést ±3,0 mm-ben szabjuk meg. A h értéket úgy nyerjük, ha az összekötő pontok jobb- és balparti magasságai között mutatkozó különbözetet (k) mm-ben véve elosztjuk a kis zárt szintezési poligon teljes km-hosszának (m) négyzetgyökével.

Kivételes esetekben az átkötési szakaszokon, mint legnagyobb eltérés, ±5,0 mm engedhető meg. Ha a fenti előírásokhoz szigorúan ragaszkodunk, elejét vesszük annak, hogy a munka előrehaladásával a szintezési hibák összehalmozódjanak, másrészt a közbeeső poligonokban célszerű határt szabunk a hibáknak, mondja az Utasítás.

495