Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
q) Amennyiben egy kis zárt szintezési poligon teljes szintezése és a záróhiba, valamint a km-es középhiba képzése után kiviláglott, hogy a mérés nem felel meg az előírásoknak, a szintezést a poligon teljes hosszában meg kell ismételni. r) Minden egyes kis zárt szintezési poligonra vonatkozó észlelési adatokat egy-egy jegyzőkönyvben kellett egyesíteni. Mihelyt egy-egy poligon észlelése elkészült, a szintezési jegyzőkönyvet a Vízrajzi Osztályhoz be kellett küldeni. 8.05. A TISZA MENTI SZINTEZÉS EREDMÉNYE A fentiekben ismertetett alapelvek és az utasításban lefektetett elvek alapján 1890-ben megkezdődött a Tisza szintezése. Ebben az egyetlen esztendőben elkészült a Vízrajzi Osztály az 1940 km-t kitevő, I. rendű Tisza menti szintezési hálózattal, s emellett még ugyanott a II. rendű alappontoknak is mintegy felét beszintezte. Az utóbbiak másik felének szintezése 1891-ben fejeződött be. Egy-egy km-hossz oda-vissza szintezése — minden költség beszámításával — 7 Et 46 krajcárba került. A szintezést Nagyszőlősnél kezdették és a dunai torkolatnál fejezték be. Ez alkalommal bemérték a Tiszán létesített valamennyi vízmércét, a még fellelhető Vásárhelyi-féle fixpontokat, valamint a bécsi katonai szintezés érintett magasságjegyeit is. A Tisza menti szintezést a folyó felső szakaszán Szilágyi Boldizsár, középső szakaszán Hirschfeld Sámuel, alsó szakaszán pedig Sziherth Artúr mérnökök vezetése mellett hajtották végre. Beosztott mérnökeik Gschwandtner Lajos, Zwick Mátyás és Winkler Vilmos voltak. Mivel a szintezéshez különben is az árvédelmi töltések szolgáltatták a legjobb mérőpályát, a munkálatokkal egyidejűén az akkoriban társulati tulajdonban levő árvédelmi töltések koronaszintjét is felvették. Erre a folyók hossz-szelvényének elkészítése érdekében különben is szükség volt. Az 1891. évi szintezések alkalmával a hangsúly — az előző évben elmaradt II. rendű fixpontok beszintezése mellett — a partmenti hosszszelvény elkészítésén Amit. A szintezés pontossága A folyó két partján vezetett szintezési vonalakat Nagyszőlős és a Dunába ömlés között 43 helyütt kötötték össze. Ehhez járul még a Bega-csatorna mentén végrehajtott szintezés, mint 44. poligon. Az egyes poligonok kivonatolt mérési adatait az I. táblázat tartalmazza. Az ide vonatkozó teljesen részletes kimutatás a [2] a. id. munkában található. Megemlítjük, hogy a folyó két partján végrehajtott oda-AÚssza szintezés során a két szintezésből származó különbség szélső értéke 17 mm volt. Itt azonban újból hangsúlyoznunk kell, hogy a magasságokat Nagyszőlősből kiindulva külön-külön számították. Ezt a kedvező eredményt annak tulajdonították, hogy a műszer felállítása alkalmával mindig különös gondot fordítottak arra, hogy a szintezőlibella buborékja az előre és hátra irányzás alkalmával legfeljebb egy pars- értékkel térjen el a középtől. Más szóval gondosan ügyeltek arra, hogy a szintezőcsavar mindig a normálpont körüli állásában legyen. 496
