Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
8. Szabatos vízrajzi szintezési hálózat fejlesztése a századfordulón
A leírtakon kívül egyéb magasságjegyet a Vízrajzi Osztály nem használt. Hogy a vízrajzi szintezések beilleszthetők legyenek a nagy európai szintezések rendszerébe, a valóságos szintezési munkálatot Nagyszőllős vasútállomásnál a bécsi katonai szintezés furatos táblájánál kezdették meg [2]. A későbbiekben azonban vízrajzi mérnökeink felfogása ezen a téren módosult. Bár még semmi közelebbi sem volt ismeretes a bécsi katonai szintezés megbízhatóságát illetően, mégis — igen helyesen — úgy okoskodtak, hogy célszerűbb lesz nem a folyó menti hálózat egyik végpontján csatlakozni a bécsi szintezéshez, hanem inkább annak közepe táján. így került sor arra, hogy a Tisza menti szintezés kiindulópontjául nem Nagyszőllőst, hanem a szolnoki vasútállomáson levő katonai magasságjegy tengerszínfölötti magasságát vették alapul, éspedig 90,992 m A. f. értékkel, azzal a megokolással, hogy a két mérés közötti különbözet a Tisza hosszában egyenletesebben oszoljék el, mivel Szolnok a Tisza hosszának körülbelül közepén fekszik. Ennek következtében a Vízrajzi Osztály Tisza menti szintezéséből származó minden magasság a szolnoki vasútállomás katonai furatos falitáblájának számszerű magassága által kijelölt alapszintre vonatkozik. Amikor a Vízrajzi Osztály erre vonatkozó hivatalos kiadványa [2] fentieket hangsúlyozza, arról tesz tanúságot, hogy a szerzők — legalábbis tudat alatt — sejtettek valamit arról, hogy a szolnoki katonai magasságjegy alapszintje — a Trieszttől Szolnokig tartó szintezést terhelő hibák miatt — nem azonos a kiindulásul elfogadott trieszti középtengerszinttel. * Az a körülmény, hogy a szolnoki kiindulópont katonai magasságát fogadták el alapul, évekig megakadályozta, hogy a Vízrajzi Osztály közzétegye a mérések eredményét. A bécsi Katonai Földrajzi Intézet ugyanis 1889-ben csak kiegyenlítés előtti adatokat tudott közölni a Vízrajzi Osztály- lyal, és amikor 1892-ben már halaszthatatlanul sürgőssé vált az eredmények közzététele, akkor is csak a szolnoki vasútállomás magasságjegyének olyan magasságát közölte, amely az eredeti, ki nem egyenlített magasságtól 0,144 m-rel különbözött. Erre az értékre vonatkozóan az intézet azt közölte Pechesei, hogy az a bécsi katonai szintezési hálózat végleges kiegyenlítése után sem szenved nagyobb mérvű változást. Egyben jelezték, hogy a monarchia teljes szintezési hálózatának kiegyenlítése — előreláthatóan — csak 1905. körül fejeződik be. Tévedtek. A monarchia előbb omlott össze, semmint a szintezési hálózat mérésével a bécsi Katonai Földrajzi Intézet elkészülhetett volna. 8.02. A VÍZRAJZI OSZTÁLY SZABATOS SZINTEZÉSÉHEZ MEGSZABOTT ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezése jótékony ösztönző hatással volt a hazánk területén végrehajtani tervezett egyéb szintezések, így a vízrajzi szintezés szabatosságának biztosítására is. A nagynevű elődök hagyományát őrző és rajtuk keresztül tekintélyes geodéziai múlttal rendelkező Vízrajzi Osztály kötelességének érezte, hogy a megindítani kívánt folyók menti szintezési hálózata legalább olyan pontos legyen, mint a nemzetközileg is szabatosnak tartott osztrák—magyar katonai szintezési hálózat. Ezért már * Itt most nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy az induláskor elfogadott középtengerszintérték mennyire volt megbízható, vagy sem. Erre a problémakörre munkánk II. kötetében, külön fejezetben térünk vissza. 478
