Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
szint tanulmányozásánál. Ugyanis ez az az egyetlen pont, amely az utóbbi száz esztendő alatt sohasem változott meg, bárhogyan rendezték is át időközben a kikötő épületeit. A pénzügyőri házacska belsejében elhelyezett 1. sz. furatos falitáblának magassága szintén a Molo Sartorio vízmércéjének nullpontjára vonatkozott. A vízmérce lényege egy öntöttvas cső, amelyet függőleges helyzetben a móló jobboldali (északkeleti) falához erősítettek. Felső vége színei a móló 7.53. ábra A trieszti thálattográfnak 1926-ban épített új házikója a Molo Sartorio északkeleti oldalán. Mellette 8. Polli professzor, a trieszti tengertani intézet igazgatója (8. Polli felv.) járdaszintjével, alsó vége pedig mélyen a vízbe merül. A tengervíz tehát akadálytalanul bejuthat a csőbe, s ott nyugalmi állapotba kerül. A vízszín leolvasására egy beosztással ellátott mérőrúd szolgál. A rúd beosztása felülről lefelé számozott. A kezdővonásnál egy korong van a rúdra erősítve. A korong akkora, hogy mint egy fedő, ráilleszkedik az említett öntöttvas cső felső végére. A rúd — természetesen — a korongon túl is folytatódik. Ez a fogásra és kezelésre szolgáló része (7.54. ábra). A vízmérce leolvasása szabályszerűen úgy történik, hogy a mérőrudat a leolvasásra előírt pillanatban belenyomják a csőbe egészen addig, hogy a rúdon levő korong (mint a fedő a fazékra) teljesen ráfeküdjék a cső felső végére. Ekkor a rúd alsó végének vízbe merülő része vizes lesz. Most azonnal ki kell emelni a rudat, hogy a nedvességi határ szigorúan egy meghatározott pillanatra vonatkozzék. 448
