Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
Nyilvánvaló, hogy a cső felső pereme a leolvasások kezdő síkja ; következőleg annak bármely pontja a vízmérce, illetőleg a Molo Sartorio null- pontjával azonos. A kezdeti időkben a vízmérce leolvasását a hajózási akadémia tanszemélyzete végezte, de már a század vége felé ezt a feladatot lassanként az altisztekre hárították át. Ennélfogva nem minden esetben végezték azokat kellő lelkiismeretességgel és hozzáértéssel. A mérési eredményeket igen sok esetben leolvasási hibák, valamint hullámverésből származó hibák terhelik. A korábbi években pedig a méréseket hosszabb időközökben végezték, úgy7.54. ábra A Molo Sartorio vízmérécjének leolvasó rúdja hogy gyakran merőben ellentmondó eredményeket kaptak. Ennek az anyagnak feldolgozása tehát nem sokat ígér. Már E. Mazelle, az akadémiának századunk eleji igazgatója segíteni akart az észlelt hibákon, de alig volt módjában valamit is tenni. Pedig akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy jóformán valamennyi mérés — bizonyára nem jelentéktelen — szabályos hibával terhelt. A kikötőben ugyanis még a legcsendesebb időben is van bizonyos mértékű hullámverés. Ennek megtörésére szolgáló gátakról nem gondoskodtak. Ennek folytán a vízállást — természetszerűen — a valóságnál mindig magasabbnak mérték. Mivel pedig az altisztek a mérőlécet tovább hagyták bent a csőben, minisein szabad lett volna, ezért a hullámverés hatására minden leolvasásnál a valóságos szintnél magasabb értéket kaptak. El is tiltották az árapályviszonyok újabb elemzését mindaddig, amíg megfelelő új készülék megbízhatóbb adatokat nem szolgáltat. Más részről 29 Bendefy : Szintezési munkálatok 449
